Budapest, 2014. (37. évfolyam)
12. szám december - Csontó Sándor: A NAGY HÁBORÚ - Az első karácsony a fronton
dós és politikus, a „madarak atyja”. Az ünnep közeledtével segítőakciók és adománygyűjtő kezdeményezések százai zajlottak országszerte, például az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, a Zuglói Polgárok Hadsegélyező Bizottsága, az Otthon Írók és Hírlapírók köre szervezésében. De magánadományok is érkeztek ezrével a Központi Városházára, cukorka, dohány, szappan, kétszersült és ruhanemű. ••• Potiorek tábornok felmentése után Jenő herceg lett az új főparancsnok a balkáni hadszíntéren. A közös hadügyminisztérium kijelentette: nem engedhető meg hogy a hazai helyőrségekben lévők szabadságot kapjanak karácsonyra, sőt fokozni kell a kiképzést és erősíteni a katonai szolgálatot, csupán délutáni eltávozást engedélyezhetnek 24-25-én. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet adott ki, amelyben a hadvezetőséggel egyetértően elrendelte a tábori csomagposta forgalom újbóli visz szaállítását 5 kilogramm súlyig és 60 centiméter hosszúságig. A Pesti Hírlap 1914. december 14-én, közölte a hírt: „A Monarchia hadereje, Nyugat-Galíciában megverte az oroszok déli szárnyát, amely kulcsfontosságú momentum a hadjárat sikere szempontjából. Ami az északi hadszíntéren történik, az röviden így jellemezhető: az értelem diadala a nyers erőn. Négyszáz kilométeres fronton harcol egy több milliós hadsereg. Az egyes seregrészek nagyszerűen működnek együtt a végső céllal, az elmaradhatatlan győzelemért.” A Népszava is az első oldalon közölte híradását: „Az oroszok déli szárnyát teg nap Limanovnál megvertük és visszavonulásra kényszerítettük. Az ellenség üldözését megkezdtük. Arcvonalunk többi része ellen intézett minden támadás, úgy mint az előző napokban, most is összeomlott.” December 19-én újabb címlapos Lázár Miklós cikk jelent meg, természetesen ez is csak a Sajtóhadiszállás engedélyével. „A soproni Nádasdy-huszárezredet illeti meg a döntés oroszlánrésze. Gyalogosan küzdöttek, karabélyuk agyával roncsolva az orosz koponyákat. Éjszakától délig tartották a magaslatot. Muhr ezredes és Szántay kapitány az első sorban küzdve hősi halált haltak. Sírjuknál fedetlen fővel sirattam magyarjainkat, akik tisztjeikkel együtt nyugszanak. Soha ilyen büszke reményekkel nem követtem csapatainkat, mint e jelentőségteljes és a tavasz fuvalmaival játszó decemberi napokban.” December 14-én 57 vagon rakomány − 1600 legénységi láda és hordó, 100 tiszti – indult Budapestről a harcterek felé, hogy a szeretet ünnepére megörvendeztessen négyszázezer katonát és tízezer tisztet. Kapott mindegyik cukorkát, mézeskalácsot, édes likőrt, egy pipát s hozzá dohányt vagy tizenhat cigarettát, és karácsonyi levlapot, hogy hazaküldhesse. A kolbászfélékről le kellett mondaniuk, mert a csomagolás sokáig tart, és a hús megromlana a hosszú szállítás alatt. A tisztek ajándéka is hasonló, igaz, finomabb holmikból, például két deci tokaji 3 BUDAPEST 2014 december 1370. Csókás Ferdinánd a 14. népfölkelő gyalogezred vitéze régóta nem adott hírt magáról. Értesítést kér Kurcz Gizella, Esztergom, Széchenyi tér 11. 1775. Róth Samu a 65. gyalogezred 9. századának tizedese aug. 20. óta nem ad életjelet hollétéről. Értesítést kér Klein Fannika, Prügy. 1850. Márkus Imre hadnagy a Vilmos huszároknál okt. 15-én eltűnt Stary-Sambornál. Tudósítást kér özv. édesanyja Dr. Márkus Dezsőné, Budapest, Mester u. 13. (Pesti Napló, 1914 december)
