Budapest, 2014. (37. évfolyam)
10. szám október - Gál Vilmos: Herman Ottó emlékezete
rá. Herman, akit nem vetett fel a pénz, természetesen bentlakóvá vált. Életrajzából tudjuk, lakása az épület délnyugati sarokszobáiból állt, melyek a Kálvin térre és a Múzeum utcára néztek. Ott lakott vele Vipi (egy vipera) is, amint azt Mikszáth is megemlítette a Tisztelt Ház urainak viselt dolgairól szóló egyik karcolatában (Cikkek és karcolatok II. Képviselőházi beszámolók). Manapság a főigazgatói irodák találhatóak az utolsó polihisztor egykori szobái helyén, s minden bizonnyal soha nem hangzott el annyiszor a Herman Ottó név azokban a termekben, mint ezen a nyáron, a nagy természettudós halálának századik évfordulójához közeledve. Országos összefogással Hatalmas lelkesedéssel vágott bele a Magyar Nemzeti Múzeum több más jeles közgyűjteménnyel karöltve a 2014-es Herman Ottó Emlékév szervezőinek felkérésére ebbe a nem mindennapi vállalkozásba. Akik először összejöttünk abban a bizonyos főigazgatói szobában, még nem mindannyian tudtunk arról, valójában éppen Herman volt lakásában ücsörgünk, róla beszélve. A résztvevő intézmények többsége egykor a Nemzet Múzeumának kebeléből szakadt ki, így a Néprajzi Múzeum (melynek gyűjteményeit részben Herman alapozta meg) és a Természettudományi Múzeum, amelynek néhány gyűjteménye nem is olyan régen vált el végleg a Nemzetitől. A Herman-kiállítás tervezésekor el kellett döntenünk, a tudós polihisztor szerteágazó tudományos és közéleti tevékenységét milyen koncepció szerint mutatjuk be. Miután életművének időrendi áttekintése a csapongás látszatát kelthette volna, úgy döntöttünk, jobban tesz szük, ha a látogatót első lépésként megismertetjük Herman életútjával, majd nem kronologikus, hanem tematikus egységeken keresztül jutunk el a végkifejletig. Így a kiállítás első termében Herman életrajza elevenedik meg. A fentebb említett két közgyűjteményen kívül a legjelentősebb további partnerként a miskolci Herman Ottó Múzeum vesz részt a nagyszabású projektben. Igen jelentős anyaguk van ugyanis a nagy tudósról, akinek egykori lillafüredi nyaralójában napjainkban is Herman emlékház működik. Fontos kiemelni a Mezőgazdasági Múzeumot is, ahol sok, főként a pásztorkodással, illetve a halászattal kapcsolatos, Herman gyűjtötte tárgyi anyag található. Ráadásul főszereplőnk az épület tövében, a tavon rendezte híres halászati kiállítását 1896-ban. Már a tárlat előkészítésének korai szakaszában tudtuk, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Állattani Gyűjteményét mindenképpen be kell vonnunk a munkába, ugyanis (egyedülálló módon) itt még található néhány, Herman Ottó által beszerzett és preparált pók-, valamint egyenesszárnyú-gyűjteményi egység. Hogy miért Kolozsvárott találhatóak eredeti gyűjtései? Itt kezdte meg hivatásos tudományos pályáját, mint „conservátor” (preparátor), majd rövidesen az Erdélyi Múzeum Egylet gyűjteményeinek rendszerezésében és fejlesztésében is hatalmas lendülettel vett részt. Ismereteit addig autodidakta módon fejlesztette, de a kincses városban jó kezekbe került. Főnöke az ország egyik legelismertebb, egyébként szintén polihisztorként tisztelt tudósa, Brassai Sámuel volt, aki kezdetben sokat segített ifjú munkatársa tudományos előmenetelében. Kiállításunkban ezért szánunk nagy figyelmet kolozsvári tevékenységére. Fontosnak tartjuk, hogy a mai határokon átívelve bemutassuk ottani munkásságát, hiszen az akkori Magyarország második legjelentősebb kulturális központjában szerzett tapasztalata és tudása segítette még jelesebb tudóssá válnia: immár Budapesten. A kolozsvári időszak bemutatása az ottani kultúrateremtőket és irányítókat, elsősorban Brassai Sámuelt és Mikó Imre grófot is érinti, de jelentős szerepet kap egy bizonyos Jászai Mari nevű színésznő, Herman első nagy szerelme is. Miután Kolozsvárott elsősorban preparátorként működött, ebben a részben bepillantást engedünk ennek a nagyközönség által kevéssé ismert szakmának a rejtelmeibe, természetesen a Természettudományi Múzeum szakembereinek segítségével. A pártpolitikus Kolozsvár után (némi kitérővel) Budapest következett, ahol rövidesen nem csupán mint a tudomány embere, de mint a tudományt népszerűsítő újságíró és a közért tenni akaró publicista, majd nem sokkal később mint politikus is megmérettetett. 1879-től kisebb megszakításokkal a Függetlenségi Párt (1884-től Függetlenségi és 48-as Párt) ellenzéki képviselője, annak is a radikális szárnyát képviseli. Az 1890-es évek elején a párton belüli ellentétek hatására rövid ideig önálló ellenzéki pártként (Országos Függetlenségi Párt) működnek elvbarátaival, ám Kossuth hatására, aki az ellen zéki egységet rendkívül fontosnak tartotta, ez a szövetség rövidesen felbomlik, majd Herman 1895-ben végleg szakít a pártpolitikával. 23 BUDAPEST 2014 október Feleségével, Borosnyai Kamillával. 1885-ben házasodtak össze
