Budapest, 2014. (37. évfolyam)

10. szám október - Gál Vilmos: Herman Ottó emlékezete

rá. Herman, akit nem vetett fel a pénz, természetesen bentlakóvá vált. Életrajzából tudjuk, lakása az épület délnyugati sarokszobáiból állt, melyek a Kálvin térre és a Múzeum utcára néztek. Ott lakott vele Vipi (egy vipera) is, amint azt Mikszáth is megemlítette a Tisztelt Ház urainak viselt dolgairól szóló egyik karcolatában (Cikkek és karcolatok II. Képviselőházi beszámolók). Manapság a főigazgatói irodák találhatóak az utol­só polihisztor egykori szobái helyén, s minden bi­zonnyal soha nem hangzott el annyiszor a Herman Ottó név azokban a termekben, mint ezen a nyáron, a nagy természettudós halálának századik évforduló­jához közeledve. Országos összefogással Hatalmas lelkesedéssel vágott bele a Magyar Nemzeti Múzeum több más jeles közgyűjteménnyel karöltve a 2014-es Herman Ottó Emlékév szervezőinek felkérésé­re ebbe a nem mindennapi vállalkozásba. Akik először összejöttünk abban a bizonyos főigazgatói szobában, még nem mindannyian tudtunk arról, valójában ép­pen Herman volt lakásában ücsörgünk, róla beszélve. A résztvevő intézmények többsége egykor a Nemzet Múzeumának kebeléből szakadt ki, így a Néprajzi Mú­zeum (melynek gyűjteményeit részben Herman alapoz­ta meg) és a Természettudományi Múzeum, amelynek néhány gyűjteménye nem is olyan régen vált el végleg a Nemzetitől. A Herman-kiállítás tervezésekor el kellett döntenünk, a tudós polihisztor szerteágazó tudományos és közéleti tevékenységét milyen koncepció szerint mutatjuk be. Miután életművének időrendi áttekintése a csapongás látszatát kelthette volna, úgy döntöttünk, jobban tesz ­szük, ha a látogatót első lépésként megismertetjük Herman életútjá­val, majd nem kronologikus, hanem tematikus egységeken keresztül jutunk el a végkifejletig. Így a kiállítás első termében Herman élet­rajza elevenedik meg. A fentebb említett két közgyűjteményen kívül a legjelentősebb to­vábbi partnerként a miskolci Herman Ottó Múzeum vesz részt a nagy­szabású projektben. Igen jelentős anyaguk van ugyanis a nagy tudós­ról, akinek egykori lillafüredi nyaralójában napjainkban is Herman emlékház működik. Fontos kiemelni a Mezőgazdasági Múzeumot is, ahol sok, főként a pásztorkodással, illetve a halászattal kapcsolatos, Herman gyűjtötte tárgyi anyag található. Ráadásul főszereplőnk az épület tövében, a tavon rendezte híres halászati kiállítását 1896-ban. Már a tárlat előkészítésének korai szakaszában tudtuk, hogy a kolozs­vári Babes-Bolyai Tudományegyetem Állattani Gyűjteményét minden­képpen be kell vonnunk a munkába, ugyanis (egyedülálló módon) itt még található néhány, Herman Ottó által beszerzett és preparált pók-, valamint egyenesszárnyú-gyűjteményi egység. Hogy miért Kolozsvárott találhatóak eredeti gyűjtései? Itt kezdte meg hivatásos tudományos pályáját, mint „conservátor” (preparátor), majd rövidesen az Erdélyi Múzeum Egylet gyűjteményeinek rendszerezésé­ben és fejlesztésében is hatalmas lendülettel vett részt. Ismereteit ad­dig autodidakta módon fejlesztette, de a kincses városban jó kezekbe került. Főnöke az ország egyik legelismertebb, egyébként szintén po­lihisztorként tisztelt tudósa, Brassai Sámuel volt, aki kezdetben sokat segített ifjú munkatársa tudományos előmenetelében. Kiállításunkban ezért szánunk nagy figyelmet kolozsvári tevékeny­ségére. Fontosnak tartjuk, hogy a mai határokon átívelve bemutassuk ottani munkásságát, hiszen az akkori Magyarország második legjelen­tősebb kulturális központjában szerzett tapasztalata és tudása segítette még jelesebb tudóssá válnia: immár Budapesten. A kolozsvári időszak bemutatása az ottani kultúrateremtőket és irányítókat, elsősorban Bras­sai Sámuelt és Mikó Imre grófot is érinti, de jelentős szerepet kap egy bizonyos Jászai Mari nevű színésznő, Herman első nagy szerelme is. Miután Kolozsvárott elsősorban preparátorként működött, ebben a részben bepillantást engedünk ennek a nagyközönség által kevéssé ismert szakmának a rejtelmeibe, természetesen a Természettudomá­nyi Múzeum szakembereinek segítségével. A pártpolitikus Kolozsvár után (némi kitérővel) Budapest következett, ahol rövidesen nem csupán mint a tudomány embere, de mint a tudományt népsze­rűsítő újságíró és a közért tenni akaró publicista, majd nem sokkal később mint politikus is megmérettetett. 1879-től kisebb megszakításokkal a Függetlenségi Párt (1884-től Függetlenségi és 48-as Párt) ellenzéki képviselője, annak is a radikális szárnyát képviseli. Az 1890-es évek elején a párton belüli ellentétek hatására rövid ideig önálló ellenzéki pártként (Országos Független­ségi Párt) működnek elvbarátaival, ám Kossuth hatására, aki az ellen ­zéki egységet rendkívül fontosnak tartotta, ez a szövetség rövidesen felbomlik, majd Herman 1895-ben végleg szakít a pártpolitikával. 23 BUDAPEST 2014 október Feleségével, Borosnyai Kamillával. 1885-ben házasodtak össze

Next

/
Thumbnails
Contents