Budapest, 2014. (37. évfolyam)
6. szám június - Szántó András: NYÁRI KULINÁRIA - Odalent, messze délen…
ténő működtetésével, illetve a Halásztanya felépítésével (a Dvoracsek kert helyén, de ekkor már a Petőfi tér 6. szám alatt). A város monográfiájában (1937) írták róla: „Papp József vendéglős és étteremtulajdonos. Aradon 1886-ban született, ahol középiskolát végzett. A vasipari pályára lépett, 1919-ig a Weiss-Manfréd üzemvezető főmestere volt. 1919-32-ig vendéglős volt Csepelen, ahol a Vendéglős Szakosztály elnöke, az önk. tűzoltó testület alelnöke és több társadalmi egyesület vezetőségi tagja volt. 1932-ben Kispesten telepedett le és megalapította a „Gödörbenhez” címzett vendéglőt és éttermet. Kitűnő magyar konyhát és jó borokat tart. Neje Stump Ludmilla, gyermekei András és Szilvia.” Papp Endre (András) az itt tanultakat később a belvárosi Mátyás Pincében kamatoztatta, melynek szintén legendássá vált vezetője lett. A Kispesti Halásztanya hamarosan igen előkelő vendégeket is kiszolgált, ide minden nap érdemes volt kivillamosozni. Ezt a vonzerőt akarta megteremteni Széphelyi Kál mán vendéglős is a Wekerle-telepen. Maga a telep a világ egyik csodája: a Kós Károly vezette építészcsoport a század elején úgy tervezte meg, hogy teljesen önellátó legyen. Így került csaknem a közepére (Pannónia út 15.) a Wekerle étterem, nagy kerthelyiséggel – a vadgesztenyefák alatti asztaloknál egyszerre ezer vendég mulathatott. A fagerendás, erdélyi hangulatú belső termekben mindig sokan ebédeltek-vacsoráltak télen is. A tulajdonos üzlete vezetését egy idő után a Csorváson született Tallér Sándor ra bízta. Ő 1925-től volt Wekerle-telepi lakos és vendéglős. Az éttermet ma is így hívják, ma is megvan minden korábbi adottsága a sikerhez – kivéve a lelkes és hozzáértő vendéglőst... Kispesten még számos kertvendéglő várta a kirándulókat és természetesen a helyi családokat is. Több jól működő szálloda pedig azt bizonyítja, hogy akár egy-két hetes „falusi üdülésre” is vállalkoztak a pestiek itt, mert csupán az utazó ügynökök nem töltötték volna meg a hoteleket. A legismertebb a Magyar Király szálló volt, de itt egy kisebbet, a Mertl szálloda és vendéglő (Üllői út 83.) kerthelyiségét mutatjuk be, jól példázza a remek vasárnapi – polgári, cigányzenés, sörözéses – hangulatot. A 20. század elején Pestről jövet a kitartóbbak tovább mentek – és egy különös világ várta őket. A hajdani hatalmas Grassalkovich birtok még a 20. század elején is remek vadászterület volt, híres falkavadászatokkal, majd a Cséry család tulajdonába került, az ő tönkremenetelük után pedig Szemere Mik lós vette meg, akkor kezdődött a városiaso dás. Szemere elindította a parcellázást, igazi 12 BUDAPEST 2014 június Gödör étterem (képeslap, 1930-as évek) A Wekerle telep vendéglője (képeslap, 1920-as évek) A Mertl szálloda kerthelyisége (képeslap, 1910.)
