Budapest, 2014. (37. évfolyam)
5. szám május - Somogyi Krisztina: A NÉGYES - Más megvilágításban
ből is van budapesti példa, de látványos alkalmazása Paul Rudolf amerikai építész nevéhez fűződik. Speciális zsalu készítésével és az élek visszakalapácsolásával is előállítható ez az érdekes tapintású felület, de a metróépítésnél végül matricás megoldást választottak. A betonnak ez a régiúj minősége talán újra érdekes építészeti eszközzé válhat. A kultúra begyűrűzése A mozgólépcsőkből érkezve a meghatározó látvány azonban egy hatalmas, kettős gyűrű, amelyen nevek sorjáznak. Sárospatak, Lednice, Borsi, Regéc, Kistapolcsány, Munkács, Szerencs... A Rákóczi-birtokok neveinek áttételességét két megoldás hivatott támogatni: egyfelől a feliratok nem kaptak megvilágítást, nincsenek kiemelve. Másfelől sajátos a feliratok tipográfiai megoldása. Az Univers Light betűtípusból szedett, de a betűszemeket kitöltő „besatírozott” hatású betűkép hangsúlyozza a feliratok esztétikai jellegét. „Az volt a legfontosabb, hogy a nevek foglalkoztassák az embereket, de a helyzet ne legyen megtévesztő. Mondhatni csoda, hogy a felirat egyáltalán elkészülhetett, de ez csak az építés folyamata felől érthető meg. A metróberuházás ugyanis szét volt vágva két munkafázisra: magára a szerkezetépítésre és a belső terekre. Az első etapot durva, elnagyolt munka jellemzi, a feliratoknak azonban magában a szerkezetben kellett megjelenniük. Tehát a munka durva fázisában kértem finom munkát, amely aprólékos odafigyelést igényelt. Először nagy volt az ellenállás, de amint a munkások nekiálltak a kivitelezésnek, büszkévé tette őket, hogy ezt a nehéz feladatot is meg tudják csinálni. Onnantól kezdve egészen máshogy álltak a munkához. Tervezőként lehet is, és kell is számolni a kivitelezők önbecsülésével. Építésznek lenni bizonyos értelemben pszichológusi feladat is.” Dévényi Tamás erről a képességről hitelesen beszélhet, hiszen a Rákóczi téri állomás kapcsán volt a legsikeresebb a közös munka mérnökök, önkormányzat, természetvédők és árusok között. Így a metróállomás azért készült részben alagútfúrással, hogy a téren lévő ősfákat ne kelljen kivágni. Megmaradtak. Reméljük, túlélik. 23 BUDAPEST 2014 május Az oldalt szerkesztette a Budapesti Építész Kamara A kotta motívum mikrocsempéből kirakva A kutyacsontnak hívott betonmerevítő Idézet pixelgrafikaként megjelenítve a Kálvin téren (Palatium Kft., projektépítész: Kosztolányi Zsolt) A Kálvin téri állomás összetett tere
