Budapest, 2014. (37. évfolyam)
4. szám április - B. Nyékhelyi Dorottya – Terei György: Régészek ásták fel az Ifjúsági Parkot
A Várkert Bazár Ybl Miklós tervei alapján az 1870-es évek második fele és az 1880-as évek eleje között épült fel a királyi palotához tartozó kertek reprezentatív, Duna-parti lezárásaként. A II. világháború alatt a budai Vár alatti Duna-parti rész komoly károkat szenvedett. A helyreállítások után 1961. augusztus 20-án nyílt meg – a korabeli híradórészlet tudósítója szerint – a budapesti ifjúság „kultúrparkja”. A fiatalok kedvelt szórakozóhelyén a kor neves együttesei léptek fel. Miután életveszélyessé vált, 1984-ben bezárták. A Várkert Bazár helyreállításáról született 2011 novemberi kormányhatározat után, a rekonstrukcióhoz kapcsolódóan 2013-ban a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Osztályának munkatársai régészeti megfigyelést végeztek a területén. A korábbi években csak a terület részleges kutatására volt lehetőség, ekkor törökkori műhelymaradványokat tártak fel. A februártól júniusig tartó ütemben az építkezés menetéhez igazodó, azzal párhuzamosan folyó munkák új, nem várt eredményekkel gazdagították ismereteinket. A várlejtő teraszosan kialakított oldalában hódoltság kori településrészletet rejtett a föld. Nyomait mintegy száz méter hosszan lehetett megfigyelni. A terméskő építmények egy részét bizonyíthatóan újjá- vagy átépítették. Lehetséges, hogy a Buda visszafoglalásáért vívott harcok során keletkezett tűzvészben égtek le. A felső teraszon feltárt épületrészekben az egyik helyiség vakolt falú volt, itt az ajtónyílás mellett a tüzelőberendezés egy részét is sikerült megfigyelni. A másik helyiség fala alatt egy melléklet nélküli csontvázas temetkezést tártunk fel. A várlejtő felső teraszán álló, délebbre eső épületrész törtköves falai egy pusztító tűzvész során megégtek. Belsejében, a vörösre pörkölődött agyagpadlón mázas kályhaszemekből és tapasztásból álló kályha omladéka került elő. Az épület északi homlokzata felől a sziklából kivésett lépcsősor vezetett le az alsó teraszra. Sajnos az összefüggések pontosabb megfigyelése az ide épített Ybl-féle kerti építmény, a Grotta falai miatt nem volt lehetséges. Az alsó teraszon a délebbi, szintén fűtőberendezéssel rendelkező épületrész téglapadlójáról egy vért és egy nagyméretű rézfedő is előkerült. Ettől északra, a domboldalba vágott, terméskő falazatú pince betöltésének bontásakor egy puskacsövet, különböző kerámiaedények töredékeit, ágyúgolyókat tártunk fel. A település Buda töröktől való visszavételének idejére már bizonyára elpusztult. A korabeli ostromábrázolásokon ugyanis már romos állapotban sem tartották érdemesnek feltüntetni a térképen. Az Ifjúsági Park déli részének feltárása 2013 júniusától július végéig tartott. Az ásatási munka résztvevői számára a korábbi téli fagyos körülmények után a tikkasztó hőség jelentett újabb kihívást. Itt is a Várkert Bazár építését megelőző évszázadok emlékei kerültek elő, a tatárjárást követő alapítástól a török hódoltság koráig. A gazdag leletanyag nagy részét a sziklafelszínbe vájt gödrökből tártuk fel, melyek valószínűleg vízgyűjtőként, ciszternaként szolgáltak. Egyik érdekességük, hogy aljuk a Duna irányába lejt, készítőik ugyanis megelégedtek a puhább sziklaréteg kiásásával, és nem bajlódtak az alatta lejtősen elhelyezkedő, napjaink építkezé-RÉGÉSZEK ÁSTÁK FEL AZ IFJÚSÁGI PARKOT B. Nyékhelyi Dorottya – Terei György Az elmúlt években a BUDAPEST lapszámaiban tucatnyi alkalommal foglalkoztunk a Várkert Bazárral, a budai rakpart ékszerdobozának lesújtó állapotával. Most, Ybl születésének évfordulóján pontot tehetünk a történet végére. A rekonstrukciós beavatkozás kedvező „mellékhatásaként” lehetőség nyílt arra, hogy a BTM munkatársai az elmúlt idők eltemetett nyomait is feltárhassák. 28 BUDAPEST 2014 április A megkutatott terület
