Budapest, 2013. (36. évfolyam)
3. szám március - Gács János: A Benczúr Ház újjáéledése
1990-91-ben teljes rekonstrukciót hajtottak végre, azonban több mint húsz év elteltével már látható volt, hogy bizonyos fontos területeken (mint a gépészet) ez nem volt elég alapos. 2009-ben az alapítók a ház bezárása (majd eladása), és az azt működtető alapítvány megszüntetése mellett döntöttek, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy a Posta örökébe lépett három önálló részvénytársaság már nem akar közösen kultúratámogató tevékenységet folytatni. Ekkor kellett elköltöznie, tevékenységét egy más, VI. kerületi intézménybe telepítenie az éppen 105 éves Erkel Ferenc Zeneiskolának. Az épületet már kiürítették, az alkalmazottak zömét elküldték, de Szilágyi Maya , aki ekkor már 11 éve volt a ház igazgatója, nem adta fel a küzdelmet, hogy megmentse a kultúra otthonát: a kultúra számára. Keresve sem lehetett volna nála, a hajdani híres Universitas együttes alapító tagjánál alkalmasabb embert találni erre a szinte lehetetlennek látszó feladatra, hiszen hatalmas gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezett a kulturális intézmények menedzselésében. 1976-tól ’86-ig az Eötvös klub legendás vezetője volt, akinek sikerült önfenntartóvá (!) tennie a klub működését. Színészként és szervezőként tevékenykedett a Rock Színházban és a Szentendrei Teátrumban is, majd 1998-ban pályázaton nyerte el a ház igazgatói posztját. Amikor nem látszott remény arra, hogy itt minden megmenthető, kisebb rész-sikerekre törekedett. A Gázmúzeumnak juttatta például az elektromos üzemmódra átalakított gyönyörű rézcsillárt, amelyen még a gázcsapok is láthatók, a ház 85 ezer kötetes könyvtárát pedig a munkatársakkal együtt az Írószövetség „örökölte”. Közben azonban felsejlett a fény az alagút végén. A lényeg az, hogy Szilágyi Maya megtalálta a megfelelő embereket és a megfelelő érveket, amelyeknek hatására a Magyar Posta Zrt. 2010-ben kinevezett vezetősége úgy döntött, hogy az ingatlan 52 százalékát visszavásárolja a tulajdonostársaktól, s – mint már száz százalékos tulajdonos – a tevékenység felélesztésére 2011-ben új alapítványt hozott létre, a Postás Múzeumi és Művelődési Alapítványt. Az igazgató irányításával nagyszabású rekonstrukció kezdődött, amely egyszerre volt magas színvonalú, takarékos és környezetbarát. Alapját az a pénzösszeg teremtette meg, amelyet az a cég fizetett kárpótlásként, amelynek menedzsmentje a Postamúzeumnak Saxlehner András csodálatos nagypolgári lakásában 2011-ig otthont adó, Andrássy út 3. számú házat vitatott körülmények között megvásárolta. A hírek szerint a cégnek szándékában áll a Saxhlener lakás rekonstrukciója és enteriőr múzeumként való megnyitása is. Ha ez megvalósul, a város végül is sok botrány után nyerhet is valamit: az Andrássy út elején és a vége felé is bepillanthatunk a nagypolgárság egykori életmódjába. Világraszóló szabadalmak A Postamúzeum a Benczúr Ház II. és III. emeletén kapott új, az eddiginél tágasabb otthont , amely (éppúgy, mint a teljes ház) 2012. október 9-től fogadja látogatóit (www. postamuzeum.hu). A kiállított tárgyak sokasága érdekfeszítő és kézzelfogható módon mutatja be a magyarországi postaszolgáltatás sok évszázados történetét, amelyek között néhány igen érdekes technikatörténeti relikvia is található. Mindjárt a bejáratnál láthatunk például egy bélyegkiadó automatát (ennek bemutatására eddig nem volt lehetőség), amelyen van egy kis táblácska: ez egy német szabadalomra utal. Ezt a német adatbázisban nem lehet ugyan megtalálni, megvan azonban a megfelelő magyar szabadalom, 30410 szám alatt. A múzeumot felkereső diákcsoportok nagy örömmel játszanak az Árkay Sándor által konstruált, úgynevezett „amerikai lakattal”, amely a pénzeszsákok lezárására szolgált, s a zsákok érintetlenségét egy pecsétes papír épsége igazolta. Még a közelmúltban is használták mindaddig, amíg a színes fénymásolók nem váltak bárki által hozzáférhetővé. S végül ejtsünk szót két, korát messze megelőző találmányról. A múzeumban megtalálható a Pollák-Virág féle gyorstávíró működő modellje. 21 BUDAPEST 2013 március fotó: Sebestyén László fotó: Hajas József (A Benczúr Ház szívességéből) A Pollák-Virág gyorstávíró modellje
