Budapest, 2013. (36. évfolyam)
3. szám március - Forró nyomon
Régi megfigyelés, hogy aligha lehet olyat kérdezni városunk történetével kapcsolatosan, amire az index Budapest-rajongó fórumozói ne tudnák – vagy imponáló gyorsasággal meg ne találnák – a választ. Az a nyomozás azonban, amelynek lépéseit a most következőkben ismertetjük, profizmusával és eredményességével még a megszokott színvonalat is felülmúlja. Február 14-én, 22 óra 26 perckor Ády linkelte be a Budapest Anno fórumra a józsefvárosi blog egyik posztját. Az aluljáró titka című írásban a blogger fényképeket tett közzé, amelyeket a Baross téri, a Rákóczi út két oldalát összekötő gyalogaluljáró megszüntetésekor készített. Ezeken jól látszik, hogy amikor a bontás idején megfordították a burkolat gránitlapjait, azokon vésett írástöredékek tűntek fel. Másnap hajnali 02 óra 45-kor tette közzé lafal első vizsgálódásainak eredményét: „A kőtáblákon a következő szótöredékeket fedeztem fel: ...AJKAY, OTTLIE, GÉPGY, IGAZG, ELUGYEL, ÜVEZETTE, ZERKE, AMVA, MINISTER. Ezekből a következőkön érdemes töprengeni: AJKAY és OTTLIE. Hátha kijön a megfejtés!” Majd másfél órával később ugyanő már a megoldás egy részletét is bemutatta: „Két szó alighanem tiszta. ...OTTLIE Gottlieb Ferenc, a MÁV Gépgyár Hídosztályának vezetője, ...AJKAY Vajkay Károly, a MÁV Gépgyár igazgatója. Mivel ezek az urak a régi Erzsébet híd vasszerkezetének gyártásakor voltak a gyártás vezetői, így a tábla valószínűleg a híd vasszerkezetének emlékére készült.” Igaz – feltehetően némi pi henés után –, délelőtt fél tizenegykor valamelyest elbizonytalanodott, mert ezt írta: „Nem lehetünk biztosak benne, hogy ez a tábla a hídon volt. A szótöredékek alapján van egy gyanúm, hogy esetleg az Államvasutak gépgyárában volt. A további szótöredékek is gyári szakemberekre látszanak utalni, és a tábla anyaga sem illik a régi Erzsébet híd pilléréhez.” Ezt a föltétele zést azonban 11 óra 47-kor Archimédesz fölösleges aggódásnak minősítette: „Ah hoz nem is kell, mert a táblák a régi képeken is eltérő árnyalatúak, tehát jó eséllyel eltérő anyagúak is.” Este háromnegyed hatkor kapcsolódott be a nyomozásba scsabi , egy később per döntő fontosságúnak bizonyuló nyommal: „Igazából a tábla szövege kell, hogy útmutatást adjon. Egy név van, ami döntő lehet, Seefehlner Gyula főfelügyelő, műszaki igazgató neve rajta kell legyen az Erzsébet hídi táblán, a Lánchíd szerkezetcseréjében már ő nem tudott közreműködni 1906. évi halála miatt.” Percek kérdése volt, hogy aki keres, az találjon is. 19 óra 05-kor Archimédesz jött az újabb adalékkal: „Egymás mellé téve a két töredéket az összetartozó sorok: E [...]ÉSZÍTET A M[...] GÉPGY AJKAY[...]S IGAZGA SE[...]ELÜGYEL OTTLIE[...]MŰVEZET A[...]ÉPÍTET SS E. ÉS[...] olvashatatlan. A negyedik sor lehet éppen Seefehlner.” 20 óra 34-kor scsabi már egy rekonstrukciós kísérlet eredményét is közzétette. Eszerint így festett a hajdani felirat egyik részlete: „A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK GÉPGY ÁRA VAJKAY KÁROLY MINISZTERI TANÁCSOS IGAZGATÓ SÁGA SEEFEHLNER GYULA IGAZGATÓ FELÜGYELŐSÉ GE GOTTLIEB FERENC FELÜGYELŐ ????MŰVEZETÉSE” Viszont mi lehetett az SS E.? Erre nofRETRO adta meg a választ, aki előbb a Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönyében Gottlieb Ferenc 1904-es közlemé nye révén bizonyította Seefehlner Gyula meghatározó részvételét a hídépítésben, majd 21 óra 37-kor beidézte a Vasárnapi Újság 1903-as cikkét, amely szerint „A hi dat a kereskedelemügyi minisztérium Du-Forró nyomon Időutazás a Baross téri aluljárótól a régi Erzsébet hídig 18 BUDAPEST 2013 március A hídfők mind a négy bástyáján két gránittábla volt
