Budapest, 2013. (36. évfolyam)
3. szám március - Simplicissimus Budapestje
Képes jelentés a rozsdaövezetből Egy üzletember barátom segítségével bejuthattam a MÁV tulajdonát képező, néhány éve használaton kívüli, elhagyatott, roppant csarnokba. Eiffel Csarnoknak becézik, holott a mesterhez semmi köze. 1873-ban, a város egyesítése évében építették. A Kőbányai út 30-ban várja feltámadását. Vajon mit lehetne ide hozni? Minden ócskapiacot egyesítve? Hatalmas színházi fesztivált? A világ legnagyobb vasúti terepasztalát? Amelyen minden budapesti vasútmodellkedvelő egyszerre futatná kincseit? Vagy konténer-szerkezetű diákszálló-várost? Csak tartson ki az épület, amíg a város fellendül... Kilenc találkahely konferencián frissen megismert, csinosnak mondott, korán megözvegyült dél-alföldi kolléganővel, aki marad még a hétvégére 9 ÉS 17 ÓRA KÖZÖTT A Hold utcai csarnok kávésánál , a bal olda li fertályon, a földszinten. Itt egészségesen keveredhet az ember a környékbeli irodistákkal, szolgálaton már túlesett rendőrökkel, és a csarnok jó kávét kedvelő árusaival. A több álnevet is használó író, zenekritikus, aki a közelben lakik, itt szokott küldeményeket hagyni barátainak és üzletfeleinek. (V. Hold utca 13.) 9 ÉS 21 ÓRA KÖZÖTT Gerbeaud Cukrászda, A ministráns és a cukrászinas című kép alatt, a bal oldali bejárattól balra lévő, lapos tetejű teremben. (V. Vörösmarty tér 7. ) 8 ÉS 24 ÓRA KÖZÖTT A világ második legnagyobb Burger King gyorséttermének második emeletén, a Nagykörút felé fordulva, kilátással a firenzei Palazzo Strozzi mására. Többször átalakított csillogás-villogás, azóta, hogy a tervező kihúzta a lábát, egyre több pop-emléktárgy. (VI. Oktogon 3., vasárnap csak 9 órától.) 11 ÉS 15 ÓRA KÖZÖTT Pajtás Önkiszolgáló Étterem a Batthány tér mögött. Elsőrangú helyszín az emberleséshez. A berendezés és az étlap sokat megőrzött a középső pártállami időkből. Elképzelhetetlenül olcsó árak. Sok az elesett ember, akinek alighanem ez a nap fénypontja. Csak hétköznap. (I. Gyorskocsi utca 9-11.) 10 ÉS 16 ÓRA KÖZÖTT A Millennium udvar közepén. Hogy az hol van? A Váci utca / Pesti Barnabás utca / Galamb utca / Régiposta utca négyszög belsejében – csak a Galamb utca felől nincs bejárat. Kényelmesen üldögélhetünk és cseveghetünk az asztaloknál, amelyeket a salátabár vendégeinek szántak. 10 ÉS 18 ÓRA KÖZÖTT A CD Bar , kis bolt a Józsefváros eldugott alternatív részében, ahol nyugodtan hallgathatunk egy friss Purcell-lemezt fejhallgatón, kávét iszogatva, és senki nem gondolja majd, hogy csak várunk. (VIII. Krúdy Gyula utca 6., csak hétköznap) 10 ÉS 24 ÓRA KÖZÖTT A Budapest Jazz Klub (ex Odeon kávéház, exex Duna mozi) előterében. Az előtér lejtős, a belső rész két részre van vágva, balra kávéházi tér, jobbra előadóterem. A teteje a valahai moziteremé, még jól látszik a valahai kinyitható tető. (XIII. Hollán Ernő utca 7.) 9 ÉS HAJNALI 2 ÓRA KÖZÖTT Stex Ház kávéház/étterem/szerencsejátékbarlang keverék, amely napi 17 órában tart nyitva, bár ha fogadni akarunk, azt este 7-ig meg kell ejteni. A konyha éjfélig működik, és amíg várunk az ételre, kipróbálhatjuk, hogy szívünk választottja komolyan veszi-e a Stex család fényképekben elbeszélt történetét, vagy átlát rajta: bájos marketingötletről van szó... (VIII. József körút 55-57., www.stexhaz.hu) Az égszínkék színű autóbuszok „mint legnagyobb probléma”? Simplicissimus szerint a férfiember többek között arról ismerszik meg, hogy rugalmasan változtatja nézeteit. Ezt akkor mondta, amikor közös kávéházi törzsasztalunknál egy reggel anekdotázó kedvében találtam. Felidézte, hogy Agnellus barátjának kisebbik fia egy régi vasárnap délelőttön kapott egy tábla csokit, de mivel az ebéd közeledett, abban egyeztek meg, hogy csak egyetlen kockát ehet meg. Ám fél óra múlva már a tábla fele hiányzott. „Nem ebben állapodtunk meg...” – korholta angyali türelmű mamája. Mire az óvodás korú gyermek csípőre tette a kezét, és így próbálta kivágni magát: „Ez most a legnagyobb problémád?!” Simplicissimus pontosan így kiáltott fel, amikor meghallotta, hogy átfestik a buszokat. („Ez most komoly? Ez a legnagyobb problémánk?”) Aztán persze kiderült, hogy csak az új, vagy újonnan forgalomba kerülő buszokat pingálják át... Ahogy teltek a hónapok, Simplicissimusnak el kellett ismernie, hogy ahányszor megpillantott egy új buszt, enyhe fokú derű járta át. Hogy ez csalás? Talán az, de a kegyes fajta. Van-e nagyobb problémánk manapság, mint a budapestiek – ezer okból indokolt – rossz kedve? Ha ez bármely okból enyhíthető, akkor én pártolom – fejezte be eszmefuttatását barátom. Sőt, a végén elmesélte az ősrégi viccet, amelyben az ötvenes években két hivatali jó barát beszélget egy minisztériumi irodában, és az egyik azt tudakolja, hogy tetszett neki Rákosi elvtárs legújabb beszéde. A másik nem mer őszintén beszélni a szobában, kimennek a folyosóra, majd az udvarra, végül a János-hegyi kilátó tetején böki ki őszinte véleményét: „Hát nézd, kér lek... nekem – speciel – tetszett!” Így van az égszínkék buszokkal Simplicissimus is. 17