Budapest, 2013. (36. évfolyam)
3. szám március
BUDAPEST 2013 március BUDAPEST minden lakója tudja, hogy a mi városunk nemcsak nagyobb, de szebb is, mint Prága; Pozsonyhoz képest egy kész metropolisz; Zágráb és Ljubljana tisztább ugyan, de lássuk be, félnapos program; Bécs meg – no hát, Bécs egyszerűen drága. Budapest mindebből következően a régió elsőszámú turistacélpontja kell hogy legyen, s hogy mégsem az, annak csak valami rejtélyes oka lehet: a dzsinnek gonosz játéka, esetleg holmi világösszeesküvés. Éjszakánként viszont a mi városunk Európa legfontosabb destinációja, ehhez kétség sem férhet. Aki a Király utca környékének pár éve még álmosan romló, csöppet dohszagú tömbjeinek valamelyikében él, úgy este nyolc és reggel hat között a hét minden napján megtapasztalhatja, milyen is lehet a londoni Sohóban, Amszterdam mulatónegyedében vagy mondjuk a riói karnevál felvonulási útvonalán lakni. A fővárosi ingatlanpanamák sajátos mementói, a magántulajdonosoknak átjátszott, kiürített, majd ebben az állapotukban műemlékké nyilvánított száz-százötven éves lakóházak romkocsmává nemesülve vonzzák egy kétezer kilométer sugarú körből a fapados járatokon idetóduló fiatalokat. A romkocsma hungarikum, prímán lenyomja a csikós-gulyás-fokost, nem beszélve a dunai panorámáról vagy az eklektikus-szecessziós építészetről. Amivel nem is volna semmi baj, ha a városvezetés (pontosabban, a sajátos magyar viszonyok miatt: a főváros, valamint a vele egy rangban lévő kerületek vezetése) képes lenne kezelni a helyzetet. A romkocsma odáig ugyanis tényleg nemzeti innováció, valamint lokális büszkeség, amíg falai között fogadja Európa inni, esetleg mellé zenét hallgatni törekvő ifjúságát. Attól a pillanattól fogva viszont sima istencsapása, amikor az ivásban alaposan elmélyült ifjúság az éjszaka közepén az egyik kocsmából átáramlik a másikba, netán hajnalhasadáskor felkerekedik, hogy valamely távolabbi ponton lévő, olcsó szállására jusson. Ilyenkor ugyanis szilaj nótaszó, artikulálatlan üvöltés, szerves és szervetlen mocsok borzolja a negyed lakóinak idegzetét. Lehet mondani, hogy nem kötelező ott lakni. Igen ám, csakhogy a romkocsmadivatot nem követi a helyi lakásárak emelkedése, sőt – azt meg kevesen engedhetik meg maguknak, hogy irtózatos veszteséggel adjanak túl az otthonukon csak azért, hogy nyugtuk legyen. Lehet azt is mondani, hogy feltalálták az ablakszigetelést, a légkondicionálót, az egyebeket. Kétségtelen, de hát az ablaknyitás polgári joga is van talán olyan erős, mint az utcán való ürítésé. És persze lehet azt is mondani, amit a helyi hivatalviselők szoktak, afféle polgárbarát módon, új és új nekifutásból: hogy irgumburgum, csukjon be a kocsma ennyi meg ennyi órakor. A kérdés csak az, hogy attól meg mi lesz jobb. Mert azt talán még a rendeletet kidolgozó hivatalnok sem gondolja, hogy ezzel bármi megoldódik: hiszen a baj nem a kocsmán belül lazuló, hanem az utcán randalírozó hungarikum-élvezőkkel van. Akiket viszont kizárólag hivatali jelenléttel – lásd: posztos rendőr (kerületőr, polgárőr, bármiféle őr) – lehetne megfékezni. Olyasvalamivel tehát, amihez nem elég aktákat gyártani, meg politikusként a tévében nyilatkozni, hanem amire pénzt kell áldozni, a rendszerét meg kell szervezni, a működését kőkeményen ellenőrizni, tökéletesíteni kell. Mindez csak arról jutott eszünkbe, hogy az utóbbi hetekben megint egyre több szó esik egy másik kezdeményezésről is, amelynek az a célja, hogy Budapestet Európa egyik legfőbb turistacélpontjává avassa. A legújabb nevén Liget Budapest projekt immár öt, a Városligetben elhelyezendő kulturális intézménnyel számol (köztük olyan homályos rendeltetésűekkel is, mint a Magyar Zene Háza), új cirkusszal, kibővített Állatkerttel, zöldterületi rehabilitációval, tehát egy komplett, a mai helyzethez mérten a semmiből megszülető kulturális negyeddel. A terv megálmodója szerint ez a magas építészeti minőséget és kifogástalan beltartalmat nyújtó komplexum olyan vonzerő lehet, amely Budapestet a régió legfontosabb családi turistacélpontjai közé emeli, megtöbbszörözve a ma hozzánk áramló, fizetőképes látogatók számát. Józan ember erre természetesen nehezen mondhat mást, mint azt, hogy bárcsak így lenne. Kérdéseket azonban kötelező föltennünk. Túl a legfontosabbon, miszerint „mégis, miből?”, például azt, hogy elbír-e ez a város egy újabb, ekkora kulturális csomópontot. Van-e olyan mennyiségű és minőségű mutatnivalónk, hogy a Liget Budapest létrejötte ne a Vár, a Belváros, a MüPa elől szívja el a levegőt? Hiszen tudjuk jó, már Pécsen is gondot jelent, hogy a pazar Zsolnay negyed túl erős versenytársa a városközpontnak. Minderről beszélni, gondolkodni kéne, a hivatalos terveket ütköztetni a józan (vagy akár csak aggodalmaskodó) polgári fölvetésekkel. De ehelyett máris ott tartunk, hogy pillanatokon belül kiírják a tervpályázatokat. A fejünk fölött dől el megint minden, nekünk annyi marad, hogy magunkban eldöntsük, minek drukkoljunk: a módosabb turisták Ligete, vagy a romkocsmák népének oázisa legyen-e a jövőben BUDAPEST BUDAPEST a városlakók folyóirata Pro Cultura Urbis díj 2007 XXXVI. évfolyam, 3. szám megjelenik minden hónap 15-én Alapítva: 1945 I–III. évfolyam: 1945-1947 szerkesztô: Némethy Károly, Lestyán Sándor IV-XXVI. évfolyam, 1966-1988 szerkesztô: Mesterházi Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó, Szabó János Fôszerkesztô: Buza Péter Olvasószerkesztô: Saly Noémi Szerkesztôbizottság: Angelus Róbert, Buza Péter, Buzinkay Géza, Deme Péter, Hidvégi Violetta, Kirschner Péter, Mezei Gábor, N. Kósa Judit (kultúra), Ráday Mihály, Saly Noémi, Sándor P. Tibor (archív fotó), Sebestyén László (fotó), Török András (Simplicissimus Budapestje), Zeke Gyula A szerkesztés mûhelye a Nagy Budapest Törzsasztal A szerkesztôség levelezési címe: 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. E-mail: szerk@budapestfolyoirat.hu Web: http://www.budapestfolyoirat.hu Kiadja: Press Xpress Felelôs kiadó: Dávid Ferenc 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. Telefon: 577–6300, fax: 323–0103 Lapigazgató: Fabók Dávid Terjesztés: HÍRVILÁG Press Kft. Telefon és fax: 411-0491 hirvilag.press@hirvilagpress.com A folyóirat megjelenését az NKA és a Szerencsejáték Zrt. támogatja Nyomdai munka: Pharma Press Kft. 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. telefon: 577-6300, fax: 323-0103 ISSN: 1785-590x Nyilvántartási szám: 2.2.4/237/2004 A borítón: Amikor nyílnak az egek (2. oldal) A hátsó borítón: A nagy pest-budai árvíz (8. oldal)
