Budapest, 2013. (36. évfolyam)
2. szám február - Buza Péter: Akit elárult a hazája
postabélyegzőjű levelezőlapján Kornél meleg takarót kér. A Bangha Béla utca 16-ba címzi, a harmadik emelet hármas számú lakást jelölve meg Őnagysága Tábori Kornélné címeként. Itt laknak évtizedek óta (igaz, csak akkoriban hívják Bangha Bélának, korábban József volt a neve). A feladó helyén nem csak a Rökk Szilárd u. 26. olvasható, alatta zárójelben ott áll a másik cím, a Tsuk-telep. Éppen ezekben a napokban szállították ide a jogfosztott internáltakat. „Dr. Hahn Istvánnal együtt bennünket is kivittek a Tsuk-telepre, ahol kijelöltek egy konyhát és egy orvosi szobát – olvashatjuk to vább az online adattárban az orvostanhallgató visszaemlékezését –, Ubrizsy, aki rendszerint bikacsökkel jelent meg, nagy beszédében vázolta (...), hogy nem azért hozták be őket, hogy hazamenjenek, itt el fognak pusztulni (...) Bezsúfoltak több mint 200 embert egy még fel nem épített helyiségbe. (...) három rendőr őrizetére voltak bízva, akik visszaéltek a nőknek a védtelenségével, és erőszakra ragadtatták magukat (...) a legkisebb büntetésnek minősített cselekményekért súlyosan bántalmazták és néhány napig semmiféle élelemben nem részesítették őket, az óvóhelyre légiriadó alatt nem mehettek le (...) közben hangoztatták, hogy az angolok és az oroszok a zsidókra úgy sem dobnak bombát.” Valamikor, még májusban Kornél újabb és az előbbi kétmondatosnál hosszabb levelet írhat a feleségének, biztató sorokat, hamis hangon, hogyan is másként: „Kedvesem, tegnap este megkaptam a csomagot, nagyon jól esett, kivált a szappan (2 drb), zsebkendő és törülköző. Élelmiszert nem kérek, nem szabad. Megkaptam az orvosságot, a szemre (?) is, a lábfájás javul, határozottan. Naponta kapunk meleget, karfiolt, lencsét, babot, burgonyát fölváltva. A kenyér teljesen jó. Szóval eddig semmi baj. Csak azt szeretném, ha te igazán megnyugodnál és okosan, higgadtan tudnád elvégezni a dolgaidat. Csodálnám, ha megtagadnák tőled a segítést azok, akiknek módjukban van. Megkaptad a kegyelmi kérvényszöveget? Gergely hozott már választ? (...) ölel Kornél” Egy kegyelmi kérvény A műfaj önként vállalt megjelölése: hátborzongató. Mindkét e nembeli írása impurumát ismerjük. Pali fia ragasztotta be ezeket a lapokat a négy album egyikébe, amelyeket valamikor a hatvanas években állíthatott össze, s amely rendezetlen dokumentumtár a legfontosabb forrást jelenti most mindenkinek, aki Tábori Kornél életútját kutatja. Az egyik kérvény címzettje Horthy Mik lós. Kézzel írta a szövegét, a priccsen ülve a gettósított rabbiképző szálláshelyül szolgáló tantermében. A kegyelemért folyamodó Tábori néhány mondatos instrukcióval vezeti be a másolásra, legépelni a családjához eljutatott szöveget: „Kedvesem, Gundel Károly, aki főképp d. e. 11 tájban a Szent Gellért vendéglői irodájában található meg Ernő [Egon? – B. P.] bácsi kérvényét sajátkezűleg adta át a kormányzói kabinetiroda vezetőjének, pertu-jóbarátjának dec. végén s az ügy kegyelmi úton elintéződött. Közbenjárásomra vállalta. Talán ezt is vállalja, ha egyszer a magam dolgában kérek valamit. Kényelmetlen helyzetben írok, a szalmazsákon ülve, de remélem, azért jól el tudjátok olvasni és gépen másolva eljuttatni Gundelhez. Ha azt mondják, hogy most az ilyesmi elintézhetetlen, akkor persze lemondok az egészről. Főméltóságú Kormányzó Úr! Alulírott alázattal engedelmet kér arra, hogy emlékezetbe idézze a 25 év előtti nevezetes nyomor-akciót. Mint akkor már 15 éve a Gyermekvédő Liga fizetéstelen propaganda-irányítója és több gyermekvédelmi könyv szerzője, a miniszterelnök úr [Huszár Károly – B. P.] megbízásából 50-nél több razziát vezettem, hiteles fényképek százait csináltam és Prohászka püspök úr bevezetőjével előadást tartottam az Urániában, majd pedig a Renaissance-színházban főméltóságod, a kormány tagjai, a hercegprímás úr stb. jelenlétében. Főméltóságod magas elismerése buzdított további évekig tartó munkára. A miniszterelnökség tiszteletdíját a nyomorakcióra adományoztam. Hét keserves év alatt az előadások százait tartottam Belgium, Hollandia és Svájc területén is, ahol 65000 szegény, vézna magyar gyermek üdültetését sikerült így előkészíteni. Talán az egyetlen író és ujságíró vagyok Magyarországon, aki egész életében ilyen közérdekű, magyarságot szolgáló munkával foglalkozott. Második hosszú periódusom [-ban – B. P.] ... általában az idegenfor galom akcióin át a magyar érdekek külföldi hirdetését [kíséreltem meg – B. P.] világszerte elérni. Hiteles dokumentumok szólnak arról, hogy cikkek százait írtam, s ami fontosabb: tekintélyes személyekkel irattam. Ezeken kívül informáltam Lord Rothermere-től kezdve a főszerkesztők és jeles írók egész sorát is. A megjelent cikkek és fontos könyvek az illetők hozzám intézett leveleivel együtt rendelkezésre állnak. Főméltóságod kabinetirodája is szíves volt megköszönni nekem a többi közt azt a könyvet, amely kiválóan szép fejezetet közölt »Az admirál a fehér lovon« címmel Magyarország szeretett kormányzójáról. Most 66 éves fejjel, beteg szívvel internáltak. Ráadásul szalmahordás közben egy rosszul födött kádba zuhantam, és három helyen megsérültem. Igaz, nem dolgozom. De a csúzom annál kínzóbbá vált. Alázatos kérésem az, hogy kegyelmi úton visszanyerjem szabadságomat, mert itt a gyógykezelésre sincs módom. A legmélyebb tisztelettel (Ide tessék a nevemet irni) VIII. Rökk Szilárd utca 26 (Rabbiképző Intézet) Felesége kézírásával a levél végén: „Ezt táborból küldte! Sem mi válasz!” 27 BUDAPEST 2013 február Két könyvsorozatának címlapja
