Budapest, 2013. (36. évfolyam)

2. szám február - Török András: Legát Tibor – Zsigmond Gábor: A villamos aranykora

24 BUDAPEST 2013 február A kötet a Kádár-korszakot felölelő több mint har­minc év hétköznapi világát tekinti át az ötvenes évek második felétől az 1989-es rendszerváltozásig, de vázlatosan kitér a háború utáni évektől az 1956-os forradalomig tartó korszak minden­napi életére is. Szerzője, Valuch Tibor, az 1956-os Intézet munkatársa a szakszerű ismeretterjesztés jegyében a Kádár-korszak jellemző vonása­inak, élethelyzeteinek, a hétköznapok világának minél teljesebb, lehe­tőség szerint olvasmányos bemutatására törekedett. Az egyes fejezetek − a számos illusztráció és korabeli szemelvény segítségével − színes ké­pet rajzolnak a korszak környezetéről, építkezéseiről, lakáskultúrájáról, divatjáról, vásárlási szokásairól, közlekedéséről, családi és munkahelyi világáról, szórakozási lehetőségeiről, ünnepeiről és még sok minden egyéb témáról. Ára: 6990 Ft A képeslap mére­tű, durva papírra nyomtatott, vastag könyv jóval több, mint egyszerű szö­veggyűjtemény. Van benne előszó, amelyben a szerzők a munkamódszerü­ket, illetve a lezáró korszakhatárt magyarázzák. (A Beszkárt megalakulását kö­vető év). Aztán a 25 oldalas Bevezető következik, ebben tö­mör, adatgazdag és olvasmányos összefoglalását nyújtják a korszak villamos-történetének. Ilyen röviden elbeszélve még gyorsabban fejlődőnek, még kaotikusabbnak tűnik a kor­szak. A monarchia utolsó éveiről olvasva az ember mindig elámul, hogy az állam milyen „gyenge” volt, másképpen fogalmazva: mennyire szent volt a magántulajdon. Vagy csak a korrupció volt rejtettebb? Mindenesetre a Bevezetőt olvasva az embernek minduntalan a rendetlenség és a ká­osz szavak jutnak eszébe. A könyv túlnyomó részét természetszerűleg a szöveggyűjte­mény tölti ki. Levéltári és irattári kutatásokból, szakkönyvek­ből, tucatnál is több újságból, internetes forrásokból válogat­tak a szerzők, akiket az ismeretterjesztés mellett alkalmasint a szórakoztatás is vezetett. Ugyanez mondható el a bőséges illusztrációkról, illetve az azokhoz illesztett képaláírásokról. Bizonyára sokak kedvence lesz az 59. oldalon található fény­kép. Aláírása így szól: „A villamos átállás ünnepi pillanata. Elöl még ló áll, de a sínekben már áram úszik. Vajon a kocsisok villa­mosvezetők lettek, vagy inkább elmentek szódásnak?” Olykor a képaláírás nem is annyira a kép, hanem a mellette lévő hosz ­szabb szöveg összefoglalója. Például a 98–101. oldalon Perczel Dezső belügyminiszter egy interpellációra adott érdekes válaszát közli. A meglehetősen kihalt Rákóczi utat ábrázoló kép mellett az aláírás ennyit mond: „Beszédes adat, hogy míg a villamosok 96, a lóval vontatott járművek 351 balesetet okoztak 1897-ben, ez utóbbiak közt kevesebb volt a halálos kimenetelű.” Van a szövegnek egy negyedik vonulata is: a jobb oldalon egy folyamatos, Kalendárium nevű kronológia, amely szür­ke háttérnyomással és dőlt szedéssel válik el a főszövegtől. Sőt, ahol a Kalendárium nagyon fontos számadatot közöl, mintegy fél tucat helyen vastagított dőlt betűt alkalmaztak a szerzők. A 161. oldalon, 1910-ről például ez olvasható: „A korábbi színtárcsás megoldás helyett elkezdik számozni a buda­pesti villamos-viszonylatokat. A páros számokat a BVVV, a pá­ratlanokat a BKVT kapta, de a 13-ast kihagyták a sorból. A BLVV még megtartotta a tárcsákat 1918-ig, a BURV a betűket 1939-ig. A BKVT barna kocsijai már több mint 100 millió, a BVVV sárga villamosai alig fele ennyi utast szállítanak.” Őrület, hát nem? (Tetszenek tudni egyébként, hogy az amsterdami villamoso­kon a mai napig a számok mellett szín- és formakombináci­ók is vannak? Nyilván a gyerekek és bevándorlók kedvéért.) KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ VALUCH TIBOR: HÉTKÖZNAPI ÉLET KÁDÁR JÁNOS KORÁBAN Corvina Kiadó Élt a 19. század fordulóján egy zseniális magyar szobrász, Strobl Alajos. És végigél­te a 20. századot egy kitűnő mérnökember, Stróbl Mihály. Mindkettőjüket hatalmas munkabírás és végtelen szor­galom jellemezte. Egyikük a magyar szobrászat felvirágoztatója volt, másikuk hivatása mellett édesapja emlékének ápolója. Kutatásainak eredményét, élményeit, a családi feljegyzéseket és Stróbl Alajosné kora­beli fotográfiáit felhasználva írt közel háromszáz oldal családtörténetet. Egy művészettörténész nem tudna olyan szeretetteljes portrét rajzolni a nagy alkotóról, mint a fiú az apjáról. Ára: 7900 Ft STRÓBL MIHÁLY: A GRÁNITOROSZLÁN – STROBL ALAJOS Holnap Kiadó A 125 éve született Füst Milán magányos boly­gó volt a modern magyar líra kozmoszában, és fáradhatatlanul járta a maga útját önmaga körül. Egészen bizonyos, hogy életművének szinte legfontosabb része a költészete, mely mára a magyar irodalom szerves, meghatározó részévé vált mind az irodalomtörténet, mind az olvasók szemében. A kötetben − amely Füst Milán összes verseinek eddigi legteljesebb kiadása − a Mester minden, életében nyomtatásban megjelent költe­ménye megtalálható. Ára: 2800 Ft FÜST MILÁN ÖSSZES VERSEI Fekete Sas Kiadó Legát Tibor – Zsigmond Gábor: A villamos aranykora Szöveggyűjtemény 1887−1923 Török András

Next

/
Thumbnails
Contents