Budapest, 2013. (36. évfolyam)

12. szám december - Székely Ilona: Az ünnep varázsos illata

A soproni gimnáziumba küldték tanulni Beliczay Imrét, ám a fiút 1819 nyarán már nem érdekelték a könyvek. Ekkor látogatta meg ugyanis Keszthelyen sógora mézeska­lácsosműhelyét. Állt a forró kemencénél, s megcsapta a fűszeres mézillat, amelybe nemcsak fahéj, de ánizs is vegyült. Aztán ott voltak még a búcsúk és vásárok hin­tával, török csemegével, cukros kaláccsal. Mindössze tizenhárom éves volt. Úgy dön­tött: maga is mézesbábosnak áll. A lutheránus család ennek is megadta a módját: Imre tanuljon a legjobb mesterek­nél! Keszthelyen négy esztendeig inasko­dott, majd a vándorévek következtek. A Dunántúl és Pozsony után Ausztria neves műhelyeit járta végig, hogy aztán Pesten, a szakma főcéhmesterénél, Horváth Imré ­nél kötelezze el magát. 1826-ot írunk, épp beléptünk a reform­korba. Horváth uram maga is az újító moz­galmak híve volt, gyakran társalgott se­gédeivel a magyar ipar és kereskedelem fejlesztéséről. (Ősi szokás szerint a céhmes­ter és családja együtt étkezett az inasokkal, segédekkel.) Imrét is támogatta, amikor Rozsnyóra utazott, hogy tapasztalatokat gyűjtsön Fialka Sámuel mesternél a viasz ­gyertyaöntő-ipar központjában. Rozsnyón aztán akadtak előkelő megrendelők: pa­pok, főurak, hiszen a püspökségen kívül még a királyi kancelláriának is szállítottak gyertyát. Az asztali beszélgetésekkor Imre igencsak hegyezte fülét, s hozzászólásaival kivívta a vendégek figyelmét. A rozsnyói évek után Pesten, a Horváth-műhelyben szerezte meg mesterlevelét mint mézes­kalácsos és viaszöntő. 1832-ben alapította meg saját cégét, első üzlete a mai Gozsdu­udvar területén nyílt. Kossuth és Ferenc József A cég több mint száz évig gyarapodott és virágzott, Beliczay Imre pedig Kossuth La ­jos barátja lett. De ne szaladjunk ennyire előre. A történetben akadt néhány buk­kanó. Itt volt mindjárt a harmincnyolcas árvíz. Elmosta a műhelyt szerszámostul, kemencéstül. Egy évvel később kezdték újra a Csányi utca 7-ben. Imre a mézes­kalácsforma-metszésnek is művésze lett. Az ünnep varázsos illata szöveg: Székely Ilona, fotó: Bazánth Ivola Nagy attrakciója a december hónapnak − s különösen utolsó hetében − a mézzel nemesített sütemények fellépése. Élt valaha, jó kétszáz évvel ezelőtt egy evangélikus esperes, Beliczay Jónás. Veszprém megyei fal­vakban hirdette az igét. Számos gyermeke született, köztük egy Imre nevű fiú. Ő lett a megalapítója annak a dinasztiának, amelynek nemzedékei majd’ egy és negyed századon át szolgálták ki édességeikkel Pest és Buda meg az ország kis- és nagykorú ínyenceit. 18 BUDAPEST 2013 december Beliczay Imre népes családja körében az 1860-as években

Next

/
Thumbnails
Contents