Budapest, 2013. (36. évfolyam)

12. szám december - Simplicissimus Budapestje

A Falanszter és az UrbFace mögött az ember A Falanszter blog 2010-ben indult. Simplicissimus­nak talán az a be­jegyzés tűnt fel (mit bejegyzés – mintha Ency­clopaedia Britan­nica szócikk lett volna!), amely a Kálvin tér egykori szépségeiről szólt. Jel­legzetes címe: „A Kálvin tér pokoljárása – tündérkertből trágyadomb”. A közelmúlt­ban nagy feltűnést keltett a Margitsziget újjáépítése kapcsán kitett „A Jamrik-pro­jekt” című közleménye. Az ember lassan jön rá, hogy a cím mélységesen irónikus (gúnyt űz az ilyen-olyan nevű, politikai keresztségben született nevekből): egysze­rűen mindennek a visszaépítését javasolja, gazdag, eredeti képanyaggal. A jelenleg 39 éves Jamrik Levente a németor ­szági Ludwigsburgban született, de csak két éves koráig élt ott. Sohasem akart blogger lenni, hetilap újságírója, televíziós ember, szabadúszó volt, jelenleg is az. Főszerkesztő is volt több gazdasági, ingatlanpiaci lapnál, de unta a munkáját. Egy létező blogon ol­vasott egy beszámolót egy készülő új me­csetről, mint az első ilyen jellegű modern épületről. Ő tudta, hogy már több terv is készült, már a két háború között is, először hozzá akart szólni, de aztán az anyaga any ­nyira felduzzadt, hogy elhatározta, hogy saját blogot indít. A Falanszter Jamrik Levente szerint nem is igazi blog, mert ritkán frissül, inkább digi­tális mini-magazinnak nevezi. Alaposság­ra törekszik, de nem tanulmányokat közöl, hiszen nem tüntet fel forrásmunkákat és lábjegyzeteket. Olyan, mint egy ismeretter­jesztő lap, de ő egyedül írja. Havi egy-két alkalommal frissül. A Facebookon mintegy ötezer lájkolója van. Ha jó a cím, és az In­dex elég sokáig kint hagyja a blogketrec­ben, akkor egy-egy anyagát 36-38 ezren is olvassák. A nagy szám miatt mostanában már minden frissülés automatikusan ki szokott kerülni az Indexre. A blogger Szegeden nőtt fel, a JATÉ-n tör­ténelem szakot, Miskolcon vizuális antro­pológiát végzett (dokumentumfilm szakirá­nyon), fél évig járt még a Képzőművészeti Egyetemre festő-restaurátor szakra, végül Németországban filmrendezést tanult, de azt anyagi okokból fél év után abbahagy­ta. Jelenleg szabadúszó újságíró, televíziós szerkesztő-rendező. Anyagi helyzetén a Falanszter blog nem­igen fog változtatni – másik projektjéhez, az UrbFace portálhoz már középtávon na­gyobb anyagi reményeket fűz. Ez úgy jött létre, hogy elégedetlen volt az egyre tere­bélyesedő blogvilággal, legalábbis ami az épületek dokumentálását illeti. „Lefényké­peznek egy épületet kívül és belül, még talán megírják a tervezőt – de a többi, az emóció, nem tény. A bloggerek kényelmesek (tiszte­let a kivételnek), és az olvasók is a könnyen fogyasztható tartalmakat kedvelik.” A leg­több komoly, nyomtatott kiadvány hamar eltűnik a forgalomból, a neten soha nem is volt kint – nem lesz közkinccsé. Ezen akar segíteni az UrbFace portál. Jamrik Levente, mivel őt az épületek érdeklik, létrehozott egy épületről épületre haladó, hatalmas adatbázist, amelyben összeházasítja a ke­mény tényeket és a bulvár-érdekességeket, méghozzá időben a lehető legrégebbre visz ­szanyúlva: melyik épületben kit öltek meg, hol volt bordély, hol volt gyilkosság, van-e diktatúrákból származó emlék. És nem csak a jelenlegi épülettel kapcsolatban, hanem ha van adat a valaha a helyén állt régebbi házról, akkor annak a titkait is fel szándé­kozik tárni. 3500 ingatlant már feldolgozott, ebből 860, amit feltöltött az internetre, ez három év munkája volt, persze sok helyre vissza kell nyúlni, vannak hibák, elírások. Az UrbFace egy turisztikai-kultúrtörténeti adatbázis kíván lenni, méghozzá tíz nyel­ven. A végső cél egy okostelefon-alkalmazás, hogy mindenki a saját eszközén tudja elérni az információt, méghozzá ingyenesen. Min­denki a maga által kiválasztott túrát járhatja végig, a saját nyelvén. Előbb-utóbb meg is hallgathatja. Összesen harminckét túrát fog­nak ajánlani: bunker- és barlangtúra, zsidó emlékek, francia emlékek, kommunista em­lékek, stb. Máris számos olyan információt tud nyújtani a portál, ami idegenvezetők­nek is új. Például egy francia túra esetében: melyik épületből emigrált Nicholas Sárközy apja, vagy melyik épületben lakott a Vár­ban Louis Cartier, a világhírű ékszerész. A terv szerint a felkerült házakban lévő cégek (fogorvos, kávéház, hotel, hostel, stb.) fizet­nének csekély támogatást, a „sűrű fillér” elvén, a Google Maps mintájára. Mondjuk havi 2000 forintot cégenként. A csapatban jelenleg van informatikus, angol fordító s még néhányan. A kutatómunka az ő dolga. Szenvedélyes kis társaság, amelyik bízik abban, hogy előbb-utóbb ebből élhet meg. De ezzel párhuzamosan túrákat is szervez­nek. Jamrik Levente személyesen vezeti a Várnegyed titkai című sétát, ami általában 4 és fél óra, de gondolkozik a rövidítésen, mert ennyit kevesen bírnak állóképesség­gel. Van sétájuk a Vízivárosban, a kőbányai pincerendszerben, tavasztól szeretnének a külföldiek számára újabbakat indítani – jó­val kurtább időtartamban. A blogvilág egészéről nincs feltétlenül jó vé­leménye, mert sok orgánum átment üzleti vállalkozásba. Sőt némelyik mögött komp­lett szerkesztőségek működnek, mert a médiapiac felfedezte, hogy a blogok (főleg amelyek a nagyobb olvasottsággal rendel­kező portálokkal szövetkeztek) jó reklám­hordozók. Nem gondolja ugyan, hogy az igazi blogger pénz nélkül harcoló keresz­tes vitéz (ő maga is elad reklámfelületeket), de az eredeti, komoly tartalom előállítását el várja egy-egy blogtól. Nagy kedvence a Wang folyó meséi, (ez nem csak városi, ha­nem általában véve kultúrtörténeti blog), bennük azt is szereti, hogy a blogspoton jelennek meg, vagyis nem kapcsolódnak semmilyen kommersz magyar médiatar­talomhoz. Nagyon tartalmas cikkeik van­nak, gyakran is frissülnek. A Falanszter blog gazdája sok egyéb blogot is követ, gyors információkra – amelyek óhatatla­nul felületesebbek – tökéletesek. Ő is pró­bált négy-öt soros közleményeket kitenni, de neki nem sikerült. A leginkább a Fortepan blogot csodálja, so­kat merít onnét. Nagyon hálás a szerkesz­tőinek. Kedvence még a Fővárosi blog és a Kép-Tér blog. Középtávú terveiben szerepel az UrbFace portálhoz tartozó angol-magyar nyelvű ma­gazin a városról, végleges címét még nem találta ki. A Falanszter márkanév megma­radna, ajánlókat közölne. De óriási tervei vannak, már az UrbFace berlini változatát is elkezdte szervezni. Szabadkáról meg őt kereste meg az ottani zsinagóga kurátora, a bácskai városról szóló könyv szerzője, fel­ajánlotta, hogy Szabadkáról minden anya­got szállít, mindent megír, mindent lefotóz, teljesen ingyen, cserébe csak a szervert meg a technológiát kéri. Egy ponton Jamrik Le­vente elismeri, hogy tíz-tizenöt éves távlat­ban egy kisebb Lonely Planet típusú vállal­kozást lát lelki szemei előtt. Ehhez persze sok tőkére lenne szüksége. Meg egy nagyon jó sales munkatársra. „Egyelőre amihez pénz kell, az nem annyira megy” – ismeri el. Egész végig azt éreztem, hogy kell itt lenni valami külső segítségnek. És végül, szinte a beszélgetésen kívül ki is derült: a blogger nemrégiben örökölt egy jelentős összeget, ezt fekteti be két projektjébe. Így hát az a személy támogatja, akitől örökölt. Köszönjük az örökhagyónak. (A beszélge­tés 2013. november 16-án készült.) 15

Next

/
Thumbnails
Contents