Budapest, 2013. (36. évfolyam)
11. szám november - Török András: Sipos András: A jövő Budapestje 1930–1960
27 2013 november BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ különösen érdekes A „történeti város” című fejezet, amely a műemlékvédelem eszméjének várospolitikai megjelenését ismerteti, és annak összefüggéseit a római romokkal. (Szinte feledésbe merült már a Via Antica nevű jelentős óbudai terv, amely a katonai amfiteátrumtól indult volna.) A háború elsodorta a Károly körútra tervezett városházát, az egész 1940-es városfejlesztési tervvel együtt. De fontos megjegyezni, hogy Nagy-Budapest létrehozása már 1942-ben komolyan napirendre került – a szerző megállapítja, hogy ez nem volt független az elővárosokban tapasztalt nyilas előretöréstől. A háború mindig rosszkor jön, de Budapestnek különösen rossz tempóban jött mindkét világháború. Az elszalasztott esélyek a rezsimváltozások, az elszegényedés... A szerzőnek a háborúról csak lakonikus mondandója van. 102 napig tartott Budapest ostroma, ebből 52 napig teljes bekerítésben... Miközben Berlin két hét alatt, Bécs hat nap alatt esett el. A 45 és 48 közötti időszakról szóló részben az a legérdekesebb, hogy az ellenzékből magát hatalom-közelben találó régi ismerős szakember-csapatot valóságos munkaláz fogja el. A pusztulásban lehetőséget látnak: „Újjáépítés, nem helyreállítás!” – harsogják (ez az egyik fejezet címe is.) Aztán rá kell ébredniük, hogy a látszat ellenére a pusztulás nem is olyan nagy mérvű – a nagyon súlyosan sérült romházak aránya a város szintjén csak öt százalék – ez rossz hír volt az egész Erzsébetvárost ledózerolni vágyó városrendezőknek. Az addig sok mindenben egyetértő szakembergárda tagjai lassan egymás ellen fordulnak, előbb szakmai majd politikai alapon. Aztán megszüntetik a Közmunkák Tanácsát. Még ekkor is voltak olyan balekok, akik őszintén hittek abban, hogy a tervutasításos gazdálkodás, a munkásigazgatók és a Moszkvából visszatelepült egykori modernizmus-pártoló Perényi Imre vezérlete alatt megvalósíthatják álmaikat, a racionálisan tervezett Budapestet. Becsületszavamra mondom, hogy a legérdekesebb az utolsó, az ötvenes éveket elbeszélő nagy rész. Hogy a hadigazdálkodással, metróépítéssel, durván szakszerűtlen Nagy-Budapest létrehozással, mindennapi hátba döfésekkel és sok más jól ismert dologgal sújtott években mi hajt egy Harrer Ferencet, egy Granasztói Pál t, egy Borbíró (Bierbauer) Virgilt, egy Preisich Gábort (őt egészen az idegösszeroppanásig), hogy éjt nappallá téve harcoljon, tervezzen és higgyen? Mikor a nagy problémát, Budapest növekedésének lelassítását, megállítását végül nem városrendezési eszközökkel, hanem tilalmi szóval, beköltözési tilalommal oldják meg! 1960-ban aztán sok ezer órányi ülésezés és előkészítés után elfogadják az Általános rendezési tervet (ÁRT). A könyvből tudjuk, hogy ekkor a főváros (párt)vezetése már annyira kudarckerülő volt, hogy nem akarta, hogy a tervet a lakosság megismerje. Összesen hetven számozott példány készült belőle. Csak a résztvevőknek jutott! És persze soha meg nem valósult. Sőt. Sipos András bölcs összegzésében korán elment tudós barátunkat idézi, aki egyfelől úgy látja, hogy ez a terv irreális, a konkrét aktuális feladatok megoldására alkalmatlan volt. Másfelől elismeri, hogy utópiaként mégis értékelhető, mert ezek az emberek a problémáknak egy tökéletes eszményi megoldását keresték. ● Napvilág Kiadó 2011, 241 o., Fedélterv: Kálmán Tünde. Ára 3600 Ft. Készült a Politikatörténeti Intézet Budapest-történeti Műhelyében, kutatásvezető: Feitl Ferenc. Lektorálta Ongjerth Richárd. A közelmúltban elhunyt Gajáry István levéltáros válogatott írásainak gyűjteménye Budapest Főváros Levéltára Várostörténeti Tanulmányok sorozatának 13. köteteként jelent meg. Az írások Pest, Buda és Óbuda társadalom- és gazdaságtörténeti témáit dolgozzák fel korábban feltáratlan levéltári források közzétételével. A szigorú és alapos forráskritikai megközelítés a tárgyalt témák kutatói számára fontos módszertani tanulsággal szolgálhat. Az alapkutatásokon alapuló tanulmányok, mind módszertani-, mind esettanulmányként példaértékűek, megkerülhetetlenek a Buda és Pest, illetve Budapest 18–20. századi társadalomtörténetével foglalkozók számára. Ára: 1200 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltárának titkárságán (1139 Budapest, Teve utca 3-5.) GAJÁRY ISTVÁN: ESETTANULMÁNYOK A FŐVÁROS 18-20. SZÁZADI TÖRTÉNETÉHEZ Szerkesztette: Á. Varga László, Dominkovits Péter, Tilcsik György Budapest Főváros Levéltára Egy kézen megszámlálhatóak (sőt) azok a budapesti kerületek, amelyeknek helytörténeti műhelyei rászánták magukat a nagy munkára: hogy megalkossák városrészük lexikonát, azoknak a szócikkekbe foglalt tudnivalóknak az összességét, amelyek jellemzik múltját, jelenét, épületeit, értékeit, mindazt, amit róla tudni lehet és tudni érdemes. Zugló lexikona igazi sikerkiadvány volt, amikor először megjelent. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy ez már a harmadik kiadása. Ára: 2000 Ft Megvásárolható a Lipták Villában (Budapest, Zugló, Hermina út 3.) FODOR BÉLA: ZUGLÓI LEXIKON Szaktudás Kiadó Ház A BUDAPEST KÖNYVEK sorozat hetedik kötete a két háború közötti újságíró-társadalom jeles alakjának gazdag, értékteremtő életpályáját mutatja be. Ezzel a számvetéssel már régóta adósa Magyarország és Budapest, amely országért és városért oly sokat tett, mint nagyon kevesen kortársai közül. A Nagy Budapest Törzsasztal műhelyében született munka szöveggyűjteménye számos fontos hírlapi írását adja közre, s műveinek gyakorlatilag teljes bibliográfiáját. Ára: 2000 Ft A kötet megvásárolható a nagyobb antikváriumokban, a FUGA könyvesboltjában és kedvezményes áron a Lipták Villában (Budapest, Zugló, Hermina út 3.). TÁBORI BŰNÖS BUDAPESTJE ÍRTA, SZERKESZTETTE BUZA PÉTER, A SZÖVEGEKET VÁLOGATTA FILEP TAMÁS GUSZTÁV Budapesti Városvédő Egyesület, OSZK
