Budapest, 2013. (36. évfolyam)
11. szám november - Debreczeni-Droppán Béla: A kétszáz éves Muzi
a forgalomból való majdnem teljes elzártsága miatt elsősorban alkalmas a gyermekjátszótér fontos szerepére. Még csak belépünk a tágas, virágos, zöld kertbe és máris friss gyermekkacagás kél versenyre a tavasszal.” A Muzi vidám hétköznapjainak a II. világháború budapesti harcai vetettek egy időre véget, amikor is szovjet tankok és egyéb harci járművek szállták meg a területét. A „felszántott”, egy ideig szovjet katonák sírjait is rejtő park csak 1952-re újult meg. Ez idő tájt Múzeum utcai oldalán egy kis játszóteret is létrehoztak (homokozóval és mászókával). A gyerekek persze nem hagyták magukat egy ilyen „trükkel” korlátozni. Egy 1963-as múzeumi feljegyzésben így panaszkodnak múzeumi osztályvezetők: „Az utóbbi időben különösen kirívó esetek történtek, amelyek a Régészeti és Középkori Osztályok dolgozóinak munkáját zavarják. Néhány szobába homokot, kavicsot dobálnak be, az ablakra felkapaszkodva kórusban kiabálnak be a szobákba s a csukott ablakokon félóra számra kopogtatnak. A football és csuzli sportok is fellendültek, elég gyakoriak a betört ablakok; ez éppen ugy, mint a kövek bedobálása a rossz világítási viszonyok miatt az ablakhoz közel elhelyezett dolgozók sebesülését is okozhatják.” A problémát néhány évvel később (valamikor 1966 után) sikerült orvosolni, mégpedig úgy, hogy az épület keleti vonalában egy széles „védősávot” hoztak létre bokrokkal, örökzöld növényekkel, amely sáv ma már meghatározó képét adja ennek a kertrésznek. A gyerekjátszótér az 1990-es évek második felében szűnt meg, amikor a Múzeum utcai terület jó része a nagy múzeumi rekonstrukció miatt felvonulási depóvá vált. De a századok átlagát nézve a kert még így is s jellemzően sokak „játszótere” volt, különösen ha szerelmi találkahely funkcióját is ide soroljuk be. Már 1864-ben „Ádámok és Évák, Dávidok és Eszterkék” paradicso mának nevezi a kertet a Fővárosi Lapok újságírója. Számos hírlapi tárca, filmes jelenet vagy például A Múzeumkert előtt várlak én című egykori sláger tanúskodik a szerelem és a kert összefonódó kapcsolatáról. És ma is sok szerelmes párt látni a kert padjain vagy a múzeum lépcsőjén. A Múzeum kertjébe és épületébe már az 1820-as években jártak az egyetemisták. De úgy látszik ez is zavart okozott, mert 1829. március 12-én Haliczky Antal helyettes igaz gató azzal a kéréssel fordult a nádorhoz, hogy a tanuló ifjúság előtt bezárhassa az intézményt. Nem tudni, sikerrel járt-e az intervenció, de az biztos, hogy az 1870-es, ’80-as évekre általánossá vált a gyakorlat, és a palota lépcsősora sokáig zárva volt a szorgos diákok előtt. Az 1926-ban elkezdődő nagy rekonstrukcióig ugyanis egy kis kerítés zárta el a lépcsőt a kerttől, illetve 1902-ig a főrendiház tagjainak, és a felsőházi ülésekre igyekvőknek nyitották csak meg. Aztán jóval később, főként az 1960-as évektől a múzeumlépcső is – amelyet egy blogger nemrég szellemesen csak a „nemzet lépcseje” néven emlegetett – egyre kedveltebb pihenőhelye lett a fiataloknak. Beszélgető-, napozó- és tanulóhellyé vált. Két-három évig (1957-58 körül) könyvet sem kellett hozni, mert a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kölcsönkönyvtárat üzemeltetett egy kerti pavilonban. A kölcsönzés az elbeszélések szerint egy zálogtárggyal (mondjuk egy órával) is megtörténhetett. Az utóbbi két évtizedben a Múzeumkert fesztiválhelyszínné (is) vált: 1996 óta minden év májusában itt tartják a hazai és határon túli múzeumok találkozóját, a Múzeumok Majálisát. 2010 óta a kert a fő helyszíne a Tudományfesztivál című rendezvénynek is. Legutóbb, 2013 szeptemberében pedig itt tartották meg a Katolikus Társadalmi Napok és a Tehetségek Kertje című, több ezer embert megmozgató rendezvényeket. A Múzeumkert hétköznapi használatáról még sok mindent el lehetne mondani, de egyet mindenképpen: a kert déli része az utóbbi húsz esztendőben parkolóhellyé is vált, a múzeum dolgozói tárolják itt autóikat. Kijelölt helyük a Múzeum utcai oldalon van, a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb területen, mivel idén szeptemberben már egy színpad is állt ott, és a Muzikum által működtetett kerthelység is elkezdhette működését. ● 22 BUDAPEST 2013 november Futóverseny 1905 körül. A kép jobb szélén egy karszalagos parkőr látható Életkép az 1930-as évekből forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár