Budapest, 2013. (36. évfolyam)
11. szám november - Aradi Péter: Zeneakadémia – ahogy még nem láttuk
Liszt Ferenc maga is járt a Király utca és – akkor még – Gyár utca sarkán lévő épületben. A kérdésre, hogyan lehetséges ez, hiszen a zeneszerző 1886-ban meghalt, a válasz egyszerű. A mai Zeneakadémia helyén hajdan egy másik – szintén hatalmas – épület állt, melybe 1835-ben beköltözött a Vakok Intézete. Ide látogatott el Liszt 1878. február 23-án, hogy személyesen is megismerje és meghallgassa az egyik rendkívüli tehetségű növendéket, az akkor tizenhat éves Horváth Attilá t. A vizit idején már közel két és fél esztendeje működött az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia – igaz, még nem a mostani helyén, hanem a pesti Dunaparton, a ma már nem létező Hal tér 4. számú, a kultuszminisztérium által bérelt házban, melynek első emeletén, a számára fenntartott háromszobás lakás szalonjában tartotta óráit Liszt Ferenc. Itt rendezték 1875. november 14-én a Zeneakadémia megnyitó ünnepségét. Az intézmény elnöke Liszt, igazgatója Erkel Ferenc lett, mindketten zongorát tanítottak, a zeneszerzés tanára pedig a szászországi születésű, de akkor már évtizedek óta Pesten élő, s magát magyarnak valló Volkmann Róbert volt. Az intézmény azonban csak négy évvel később kapott méltó – és annak idején nyilván véglegesnek gondolt – elhelyezést: 1879-re Láng Adolf tervei alapján felépült a mai Andrássy (akkor Sugár) út és Vörösmarty utca találkozásánál, az akkori Műcsarnok és a Mintarajziskola szomszédságában az a háromemeletes, neoreneszánsz stílusú sarokház, amely közel három évtizedig adott otthont a legmagasabb fokú zenei képzésnek. Minthogy az oktatás mind szélesebb területeket ölelt fel, több új tanszék alakult, s így az épület egyre szűkebbnek bizonyult. Ezzel is magyarázható, hogy a Magyar Mérnök és Építész Egylet, amely minden évben kiírt egy pályázatot, az 1888-89. évi megmérettetés témájának a „zene- és szí nészeti akadémiával összekapcsolt hangversenyépületet” választotta. Az első díjat a mindössze huszonhat éves Giergl Kálmán nyerte, aki néhány évvel később, 1893-ban egy másik Hauszmann Alajos -tanítván y nyal, Korb Flóris sal önálló tervezőirodát alapított, s a következő mintegy másfél évtized során számos nagyszerű épületet alkottak együtt. 1901-ben pályázat nélkül kaptak megbízást a vallás- és közoktatásügyi minisztertől a Zeneakadémia új épületének megtervezésére. Épül a palota Az építkezés csak 1904-ben kezdődhetett meg, addig ugyanis többször át kellett dolgozniuk a terveket, hogy megfeleljenek a minisztérium, mint megrendelő által felkért építészbizottság kívánalmainak. Így aztán az eredeti elképzelésekhez képest helyenként hagyománytisztelőbb megoldásokat alkalmaztak (például a homlokzaton kerámia helyett elsősorban követ használtak). Az épület szerkezetében azonban merész újítást vetettek be: a velük egyidős Zeneakadémia – ahogy még nem láttuk Aradi Péter Liszt Ferenc születésének 202. évfordulóján, 2013. október 22-én hivatalosan is megnyílt a felújított Zeneakadémia. Az épület rekonstrukciójára már 2003-ban sikeres tervpályázatot írtak ki, akkor még azzal a szándékkal, hogy az 1907-ben emelt szecessziós zenepalota centenáriumára a munkálatokkal el is készüljenek, ám végül egy évtizednek kellett eltelnie, hogy az elképzelés valóra váljon. 23 BUDAPEST 2013 november
