Budapest, 2013. (36. évfolyam)
8. szám augusztus - Saly Noémi: Kötetnyi tanösvény
29 2013 augusztus BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ A hegység régi és mai településeinek áttekintése után a nevek eredetére is fény derül: a szerző felidézi Döbrentei híres dűlőkeresztelőjét, Rupp Jakab dohogásával együtt: „Mi következése volt az ily csinált, s a mennyiben történetiek, csak ugy találomra használt neveknek? Legjobban mutatja a közbeszéd, melyben még mindig a Svábhegy, Jánoshegy, Zugliget, sat. elnevezések divatoznak.” Történelmi kalandozásra hívnak azok a fejezetek is, amelyek a Buda környéki katonai védműveket és csatamezőket vagy épp a hegyvidéken működő múzeumokat, helytörténeti gyűjteményeket, emlékműveket meg a régi és mai temetőket ismertetik. A hegylakók hitéletének érdekes emlékei is felsorakoznak: kálváriák, kápolnák, „áhítati helyek”, útmenti szobrok – s persze a templomok is, amelyek közül jónéhányat csak a környékbeliek ismernek, pedig (most aztán kiderül) nagyon is méltóak lennének az érdeklődésünkre. És amikor nem az igazi törökvér, hanem az arról elnevezett híres-nevezetes budai vörösbor festette pirosra az orrokat és a szíveket? Ízelítő a budai borászat történetéből: 1789-ből való teljes dűlőfelsorolás igazít el a lankákon, és bekukkanthatunk Mayerffy Károly irgalmatlan méretű márványhordójába egy Attila úti ház alatt. S hogy hol itták eleink a jóféle budai borokat, aranygalléros söröket? „A kerthelyiségben sramli szól...” dúdolja egy fejezetcím, s máris dülöngélhetünk egyik jó helyről a másikra, a Disznó-Kutszkótól az eleven majmocskával reklámozott városmajori bakakocsmáig. Fejezetet kapnak nemcsak a fürdők és a világsztár barlangok, a kutak, a források, a sziklák, de a turistaházak és a klasszicista villák, a tornyok és a kilátók, a közlekedés és a sport intézményei, s a végén egy hosszú sétaút végigvezet az egészen, hegyről hegyre. Ki ne felejtsem az egyik legérdekesebb tanulmányt, amely vendégszerző, Kézdy Pál munkája: Erdőn-mezőn – védett és védtelen környezetünk. Persze, sokunk hallott már valamit harangozni a pilisi lenről, Szent István szegfűjéről, a csíkos boglárka nevű ritka lepkéről, vad orchideáinkról meg a pannon gyíkról, de hogy pontosan hol, miért kellene rettentően vigyáznunk rájuk, ezt a budapestiek zöme éppúgy nem tudja, mint ahogy azt sem, merre kanyarognak azok a tanösvények, amelyek elvezetnek hozzájuk (vagy épp messzire kerülik utolsó, féltett búvóhelyeiket). Szablyár Péter könyve nem enciklopédia. Nem akar mindenről mindent elmondani. Ám még a kötet végi hasznos Kislexikon és a bőséges, gonddal válogatott Irodalomjegyzék is arra sarkallhatja olvasóját: először otthon, a fotelban, de utána gyaloglócipőt húzva, élőben is barangolja be újabb és újabb útvonalakon ezt a varázslatos, rejtett – és a mohó építkezők meg a nem kevésbé mohó önkormányzatok „jóvoltából” egyre veszélyeztetettebb és egyre zsugorodó világot: a budai hegyvidéket. Térképek, ábrák, tucatnyi forrásból gyűjtött remek fényképanyag fokozza kalandozó kedvünket. Indulhatunk! ● Szablyár Péter: Eltűnő budai hegyek. Panoráma, 2013 Ára: 4200 Ft Hudec László Ede építész (Besztercebánya, 1893 – Berkeley, USA, 1958) története csodálatra méltó: egy alkotói munkával és emberi küzdelmekkel teli, termékeny élet izgalmas eseményei a 20. század első felének viharos időszakában, a két világháború árnyékában. Ez a történet egy monumentális építészeti életműben valósul meg, amelyet Hudec László egy távoli, ma több mint huszonhárommilliós kínai világvárosban, Sanghajban hagyott maga után. Építészeti öröksége iránt világszerte számos közösség és egyén érdeklődik. E kiadvány születésének 120. évfordulója alkalmából jelent meg három nyelven (szlovák, magyar, angol). Ára: 4000 Ft Megvásárolható 2013 szeptemberétől a HAP Galériában (1027 Budapest, Margit körút 24.). Krúdy Gyula több mint egy évtizedig lakott a Margitszigeten. Ez idő alatt számos írásában örökítette meg a sziget múltját és jelenét, portrékat rajzolt a valaha itt élőkről, Szent Margittól Arany Jánosig. Az ebben az időben írt hangulatos novellák, tárcák, cikkek és egyéb írások alkotják ezt a gazdagon illusztrált kötetet, melyet Kelecsényi László szerkesztett, és amely most rendkívül kedvező áron vásárolható meg. Ára: 800 Ft Az URBS sorozat VII. kötete a III. Magyar Várostörténeti Konferencia előadásainak átdolgozott, kiérlelt változatait tartalmazza. „Udvar – Város – Főváros. Uralkodói, főúri rezidenciák és városok a 14–18. században” című fejezetében áttekintést nyújt a királyi székvárosok, püspöki székhelyek, főúri rezidenciák városalakító szerepéről, az udvar és a városi társadalom kapcsolatrendszeréről. A kötet második fejezetében az összegyűjtött tanulmányok friss alapkutatások nyomán, sokoldalúan vizsgálják az oszmán hatalom alól kikerülő területek városi viszonyait, taglalva a bécsi udvar várospolitikájának, a városhálózat és hierarchia, a városi társadalom újjászerveződésének kérdéseit. Ára: 5000 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltárának titkárságán (1139 Budapest, Teve utca 3-5.) KLÁRA KUBIC ̆ KOVÁ A KOLEKTIV: L. E. HUDEC ÉPÍTÉSZ NYOMÁBAN HAP Galéria KRÚDY GYULA: SZIGETI SÉTÁK Holnap Kiadó URBS MAGYAR VÁROSTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV VII. Budapest Főváros Levéltára
