Budapest, 2013. (36. évfolyam)
8. szám augusztus - Sipos András: „Budapest Monte Carloja” vagy a párt- és állami vezetés székhelye?
Másnap a kormány ülése foglalkozott a Palota helyreállításának kérdésével, ahol a kommunista Gerő Ernő és a kisgazda párti Nagy Ferenc teljes egyetértésben fog laltak állást, hogy – tekintettel a pusztulás súlyos fokára – „komoly megóvás nem vihető keresztül”. Megmenthető-e a Vár? A Várhegy 200 épülete közül 42 teljesen megsemmisült, 62 súlyosan megsérült az ostrom következtében, és mindössze egyetlenegy volt, amely lényegében épen maradt. A Palotában az ostrom végén elharapódzó tűzvész végezte a legnagyobb pusztítást. Részben romhalmazzá vált, de a megmaradt részek is kétségbeejtő látványt nyújtottak. A történelmi együttes eltűnését visszafordíthatatlannak tekintő álláspont azonban már kezdetben sem volt uralkodó. A jövő Budapestjének tervezését irányító Fővárosi Közmunkák Tanácsa a fent idézett cikk megjelenésének napján fogadta el a várbeli helyreállítás irányelveit: „A Vár továbbra is zárt, egységes jellegű, csendes, mérsékelt forgalmú, alacsony épületekből álló és a fennmaradt történelmi épületek érvényesülését hangsúlyozó városrészként tartandó fenn. Rendeltetése: az államfő és a legfőbb államvezetés székhelye, az ehhez és a Vár jellegéhez alkalmazkodó szervek, intézmények székhelye és ugyanilyen óhajokkal egyetértő magánosok lakóhelye. Az állami főhivatalok közül csak a miniszterelnökség és a külügyminisztérium foglaljon helyet, mint kevés félforgalmú és reprezentatív hivatalok, a többi minisztérium a pesti oldalon kialakítandó kormányzati negyedben kap majd helyet, a parlament szomszédságában lévő városrészben. A külügyminisztérium ottléte és a várbeli építkezés elkülönítettsége a Várat követségi és diplomáciai épületek elhelyezésére is alkalmassá teszi. Tudományos, művészeti és kutató intézetek, könyvtárak és gyűjtemények, múzeumok stb., melyek látogatottsága a nehéz megközelítéssel számolni képes és ezzel összhangban van, kapjanak helyet a Várban. A Vár többi épületei továbbra is magánlakások céljaira szolgáljanak, a lakások nagyságában a házak különleges adottságaihoz alkalmazkodva.” „Budapest Monte Carloja” vagy a párt- és állami vezetés székhelye? Tervek a várnegyed és a királyi palota szerepköréről 1945 után Sipos András „Felbukkant az a gondolat is, hogy a várpalota helyén alkossák meg Budapest Monte Carloját, vagyis a külföldiek vonzására alkalmas szórakoztató üzemek egész sorát csoportosítsák itt. A főváros újjáépítési tervében a Vár egész területe úgy szerepel, mint amit a földdel egyenlővé tesznek. Le akarják bontani a várbeli házakat, hogy az így felszabaduló területen egységes stílusú munkás-üdülőtelepet teremtsenek, hatalmas parkok, szemet-lelket üdítő zöld növényzet keretében.” – adta hírül a Szabadság című lap 1945. október 23-i száma. 2 BUDAPEST 2013 augusztus A királyi palota istállóépülete
