Budapest, 2013. (36. évfolyam)
7. szám július - Millisits Máté: Árkay százéves temploma
Árkay Aladár főműve, a fasori református templom a 20. század első harmadának kiemelkedő szakrális alkotása. A neves építész édesapja, Árkay Sán dor (1841–1910) díszműkovácsként dol gozott, Aradon sajátította el a kovácsolás mesterségét. 1868-ban műlakatos műhelyt nyitott Temesváron, ahol abban az évben megszületett Aladár nevű fia. Árkay Sándor a következő évben Pestre költözött, és élete végéig sikeresen folytatta mesterségét. Legjelentősebb alkotásai az Andrássy út különböző épületeit díszitik. Árkay Aladár kezdetben historizáló stílusban dolgozott apósa, Kallina Mór (1844– 1913) építészirodájában. Önálló munkái már a szecessziós stílustörekvések és a modern térformálás jegyében fogantak. Legelső szakrális épülete a fasori református templom, amelyet az 1920-as években még számos alkotás követett, többek között a rákosszentmihályi református templom, a magyarországi bolgárok ortodox temploma a Ferencvárosban és a Mindenkor Segítő Szűz Mária plébániatemplom Kőbányán. Utolsó épületei, Győrben a gyárvárosi és Budapesten a városmajori római katolikus templom a legmodernebb építészeti elvek alapján készültek. Árkay Aladár 1932-ben elhunyt, az 1933-ra felépült városmajori templom tervezését a fia, Árkay Bertalan (1901–1971) fejezte be. Árkay Aladár életműve koronájának tekinthetjük a fasori református templomot, amelyben a magyar, angol, finn szecesszió építészetének a népművészetből merítő gondolatai ötvöződnek, miközben a korai art deco stílusjegyeit is magára ölti. A templomépítés előzményei A 19. század végére Budapest VI. és VII. kerületében a nagyarányú bérházépítkezések következtében a lakosság száma jelentősen növekedett. A két kerület Városliget felé eső utcáiban villasorok épültek, így a főváros elegáns nagypolgári negyede alakult itt ki. A városrész reformátusai számára 1892-ben tartották az első istentiszteletet, a skót misszió Erzsébet körút 7. szám alatti helyiségében. A környék reformátusai ezen a helyen gyűltek össze vasárnap esténként 1897-ig, amikor Izsó Miklós szobrászművész egykori, Rózsa utcai műtermét alakították át imaházzá. Az egyházközség megalapítására 1903-ban került sor, Erzsébet–Terézvárosi Parochiális Kör néven. A templomépítés céljára 1903-ban gyűjtés indult. Laky Adolf (1829–1910) ékszerész 1908-ban 300 ezer koronás adományával jelentősen segítette az építkezés megkezdését, ugyancsak 1908-ban a székesfőváros telket adományozott a Terézvárosban építendő templom számára. A következő évben tervpályázatot írtak ki, ám a telek kicsinynek bizonyult „megfelelő megjelenésű és elhelyezésű templom építéséhez”. Hosszas egyeztetés után a telket a főváros visszavette és helyette 200 ezer korona építési segélyt adott. Ezt követően az egyházközség megvette a Városligeti fasor 7. szám alatti, jóval kedvezőbb fekvésű telket 265 ezer koronáért. Több sikertelen tervpályázat után Árkay tervei szerint indult meg a templom építése 1911. július 24-én. Felszentelése 1913. június 1-jén Baksay Sán dornak, a Dunamelléki Református Egyház kerület püspökének szolgálatával történt. Árkay százéves temploma szöveg: Millisits Máté, fotó: Sebestyén László 23 BUDAPEST 2013 július
