Budapest, 2013. (36. évfolyam)
6. szám június - Kálmán Attila: Passzívház aktív állapotban
összevonásával, mintegy 4400 négyzetméteres ingatlanon megvalósuló, három házból álló együttes nettó alapterülete csaknem 9800 négyzetméter, a lakások átlagosan 50 négyzetméteresek lesznek. Már megtörtént az elvi építési engedélyeztetési eljárás és a szükséges telekalakítás is. A passzívház éppen a jellege miatt számít egészen különlegesnek, egyúttal illeszkedik a városrész évekkel ezelőtt megkezdett hosszú távú energiahatékonysági ökoprogramjához is. Az összes környezetbarát energetikai rendszert magába foglalva valóban úttörő jellegű, mert ilyen méretű passzívház egy sincs Magyarországon, sőt, a kelet-európai lakáspiacon is egyedülállónak számít (ezt a technológiát egyelőre csak családi ingatlanoknál, kisebb irodaépületeknél alkalmazták szerte a régióban). Ezért is érdemes név szerint is megemlíteni a szakértői gárda tagjait, akiknek köszönhetően ez az egészen páratlan vállalkozás álomból valósággá lesz. A passzívház építész főtervezője az Archi-Kon Kft. Nagy Csaba vezette mérnökcsa pata, Pólus Károly, Déri Dániel, Várhidi Bence, Kiss Tamás. A passzívház-szakértő Miskolczy Imre (EnergiaTerv Kft.), a tartó szerkezetet Pintér Tibor (ÉKI TERV Kft.), az épületgépészetet Sor Zoltán (PhQ Kft.), az elektromos rendszereket Dorgai Károly (Dorterv Kft.), a tűzvédelmet Báder György , az akadálymentes és általános közlekedést pedig Kriskáné Boda Ilona tervezte. Felépítése önmagában is jelentős léptékű előrelépés a környezetvédelem és energiahatékonyság növelésében, de városrendezési hatásai sem elhanyagolhatók: vele párhuzamosan megindult a környék fejlesztése, átalakítása. A telektömböt a Reitter Ferenc utca–Zsinór utca–Jász utca–Fáy utca határolja, melyen belül – hasonlóan a szomszédos területekhez – már évekkel ezelőtt látványosan zajlik az ingatlanállomány cseréje. Ennek hatására a régi, alacsony komfortú épületeket szanálták, s helyükre az elmúlt néhány esztendőben új, a korábbinál nagyobb lakótömbök épültek. A passzívház telke vegyesnek mondható lakókörnyezetben, részben zártsorú, részben szabadon álló épületek között helyezkedik el. Emellett jól megközelíthető mind a Zsinór, mind a Jász utca felől. A passzívház a szabályozási előírások alapján zártsorú, előkertes beépítésű lesz, legfeljebb 16 méteres építménymagassággal. A tervezők négyemeletes épületeket rajzoltak, igazodva a szomszédos, újabb építésű saroképület méreteihez. Az engedélyek alapján a terepszint feletti maximális beépíthetőség 60 százalék, míg a terepszint alatt 70 százalék, ezzel garantálva és biztosítva a telek szellős átjárhatóságát. Mindehhez az is előírás, hogy a zöldfelület arányának legalább 20 százalékosnak kell lennie, a kertvárosias megjelenés érdekében pedig előkerteket alakítanak ki az ingatlant határoló mindkét utca vonalában. Az oldal- és a hátsókertek megtartásáról az országos építési szabályozások és egy, a beruházáshoz készült városrendezési tanulmány alapján döntöttek a tervezők, akik a már meglévő szomszédos épületekhez tűzfalasan csatlakoztatják a pasz szívházat, azaz a látképpel is szervesen összekapcsolják a környezetével. Az építészek a beépítési koncepció alapján a lakóház-együttest – a lakásszámból adódó viszonylagos nagysága, továbbá a legkedvezőbb tájolás érdekében – három épületrészre bontották. Ezek egy belső udvart ölelnek körül, melyen jelentős méretű zöldterületet fognak kialakítani. A földszint magasságába helyezett udvar alatt lesznek a parkolók, részben a pincében, részben a földszinten, valamint a parkolólemez tetején. A két felvonóval szerelt épület teljesen akadálymentes lesz, az utca felől előkertet alakítanak ki, a főbejárat mellé pedig egy közösségi teret építenek. Jóllehet a kerület nem kevés pénzt áldoz erre a beruházásra, a másik oldalon a megtakarítás óriási: egy-egy lakás fűtésszámlája ugyanis 20-30 ezer forint lesz évente. Ezt az energetikai jellemzőt a falak hőszigetelésével, háromrétegű ablakokkal és gépi szellőzéssel érik el. Utóbbi úgy működik, hogy az elszívott meleg, használt levegő – egy hőcserélőben – előmelegíti a beszívott friss levegőt. Utóbbit pedig a föld alá fektetett csövön át juttatják el a hőcserélőhöz, így a szerkezet mínusz 20 fokban is legalább plusz 10 fokos levegőt melegít tovább. Az állandó mesterséges szellőzés legalább 80 százalékos hővisz szanyerési hatásfokkal működik A passzívház egy olyan komplex tervezői szemlélettel kialakított épület, melynek megvalósításánál már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, melyekkel a lehető legkisebbre csökkentik a hőveszteséget, ugyanakkor maximalizálják a hőnyereséget, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. Ezért a passzívház tervezésénél és építésénél a legfontosabb szabály a kompakt tömegformálás, mellyel törekedni kell arra, hogy egy adott épülettérfogathoz minél kisebb lehűlő felület társuljon. Így például a homlokzati üvegfelületek aránya lehetőség szerint nem haladja meg a 40 százalékot, és sok más mellett például 25-30 centiméter vastag hőszigeteléssel ellátott, legalább 55-65 centiméter vastag falszerkezet szükséges. ● 19 BUDAPEST 2013 június A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a folyamat során több lépcsőben végzett úgynevezett PHPP-számítás (passzívház-tervező programcsomag), melyet a németországi Darmstadt Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők. Magyarán, ezzel alakítható ki az épület említett, optimális energiamérlege. A Darmstadt Passivhaus Institut általi minősítés megszerzéséhez az alábbi általános követelményeket támasztják: a fajlagos éves – összes – primerenergia-szükséglet legfeljebb 120 kWh/(m2/év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10% lehet, míg a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2/év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.
