Budapest, 2013. (36. évfolyam)
6. szám június - Szántó András: NYÁRI KULINÁRIA - Fagylaltozók, fagylaltosok
üzeme” is, ahonnan naponta többször indult tíz-tizenöt embere szerte a városba. A Víg utca 5-ben lévő üzemben minden nap három-négyféle fagylaltot készítettek, amit az alkalmazottak a kéttégelyes kordékon vittek a közeli Rákóczi térre, a Keleti pályaudvar előtti parkba, az Orczy kertbe vagy éppen a belvárosi Erzsébet térre. Jó forgalom vagy hétvége esetén naponta többször is fordulhattak, újratöltve az edényeket és pótolva az elfogyott tölcséreket. A fotón látható Steiner cukrászmester is – nem éppen makulátlan munka-kötényében –, illetve az alkalmazottak meglehetősen vegyes csapata, akik között hajdani főpincér, postás, katonatiszt és háziasszony éppúgy lehetett részlegesen sérültként, mint súlyosabb rokkantak rokonai. Érdekesség, hogy egyes kordékról jegeskávét is árusítottak. Ilyenkor az egyik tégely szolgálta ki a fagyit, a másik a kávét: a tölcsérek mellett elfért néhány üvegpohár, illetve egy kanna víz a poharak „mosogatásához”. Ha elfogyott a víz, gyorsan utántöltötték a parkok számos ivókútjának valamelyikénél. A máig tartó „helyhezviszem” szokás szerencsére megmaradt, bár inkább nyaralóhelyeken fordul elő. Amikor Balatonszemesen dolgoztam nyaranta „vendéglátási kisegítőként”, szereztem a faluban egy triciklit, amit átalakítottunk, de főleg átfestettünk fagylaltosra. Ezzel hordtam szét egy hűtőtáskában a már csomagolt jégkrémeket a strandon. Így napközben is komoly bevételt hoztunk össze, amikor a büfében csak néhány fröccsöző, már agyonégett férfi tartózkodott, akiket a feleségük eltiltott a napozástól... Most a Margitszigeten látható minden nap ilyen lassan körbejáró fagyiskocsi, ami szintén csomagolt jégkrémet, illetve néha rendes fagyit is árul. Ez a BringóHintó járgánya: zaj és szennyezés nélküli elektromos kisautó – a nyugalomhoz és a pihenéshez illő. A közelmúltban olvastam egy egészségügyi cikket a fagylaltról (ez nagy hibám, bár már mondták, ha túl egészséges vagyok, abba fogok belehalni...). Arról szólt, hogy a fagylalttól erős fejfájást lehet kapni. Ezt már évek óta tapasztalom a fagyi egyre magasabb árának és egyre kisebb meny nyiségének összevetésekor. De itt másról van szó, íme: „A hirtelen, hasogató fejfájást okozó agyfagyás akkor lép fel, ha jeges italt iszunk, vagy fagylaltot eszünk. A Harvard kutatói a migrénes fejfájást vizsgálva jöttek rá, hogy a fájdalmat az agy érhálózatának hirtelen tágulása okozza; a szervezet így próbálja megvédeni az agyat a csökkenő hőmérséklettől. Mivel azonban a kitáguló erek miatt a koponyán belül megnő a nyomás, elkerülhetetlen a fejfájás.” Hogy mi ebből a tanulság? Az, hogy fagylaltot kis nyalatokkal, lassan és jó sokat kell enni, mert akkor van ideje az agyamnak lehűlni. De azt tapasztaltam, hogy a második-harmadik adagnak már semmilyen veszélye sincs... ● A képek forrása a szerző gyűjteménye 12 BUDAPEST 2013 június Egy parányi versrészlettel is felidézhetjük a hajdani békés nyári napokat, jelezve, hogy a „hideg nyalatot” nem véletlenül kedvelte Széchenyi olyannyira a maga idejében, hogy még a „fagylalt” nevet is kitalálta hozzá: „Szép Ilona”: egy villamosmegálló. A cukrászdában fagylaltgép forog, kis asztaloknak döntve illatoznak frissen metszett kirándulóbotok. Duruzsolás. Pezseg a málnaszörp. A béke nyájas nyári kertje ez. A bánat? Ha a fagylalt elfogyott, vagy váratlanul zápor permetez.” (Rubin Szilárd verséből) Startra kész utcai árusok A BringóHintó margitszigeti elektromos fagyis-autója
