Budapest, 2013. (36. évfolyam)

6. szám június - Szántó András: NYÁRI KULINÁRIA - Fagylaltozók, fagylaltosok

üzeme” is, ahonnan naponta többször in­dult tíz-tizenöt embere szerte a városba. A Víg utca 5-ben lévő üzemben minden nap három-négyféle fagylaltot készítettek, amit az alkalmazottak a kéttégelyes kordé­kon vittek a közeli Rákóczi térre, a Keleti pályaudvar előtti parkba, az Orczy kert­be vagy éppen a belvárosi Erzsébet térre. Jó forgalom vagy hétvége esetén naponta többször is fordulhattak, újratöltve az edé­nyeket és pótolva az elfogyott tölcséreket. A fotón látható Steiner cukrászmester is – nem éppen makulátlan munka-kötény­ében –, illetve az alkalmazottak meglehe­tősen vegyes csapata, akik között hajdani főpincér, postás, katonatiszt és háziasszony éppúgy lehetett részlegesen sérültként, mint súlyosabb rokkantak rokonai. Érdekesség, hogy egyes kordékról jeges­kávét is árusítottak. Ilyenkor az egyik tégely szolgálta ki a fagyit, a másik a kávét: a tölcsé­rek mellett elfért néhány üvegpohár, illetve egy kanna víz a poharak „mosogatásához”. Ha elfogyott a víz, gyorsan utántöltötték a parkok számos ivókútjának valamelyikénél. A máig tartó „helyhezviszem” szokás szerencsére megmaradt, bár inkább nya­ralóhelyeken fordul elő. Amikor Balaton­szemesen dolgoztam nyaranta „vendég­látási kisegítőként”, szereztem a faluban egy triciklit, amit átalakítottunk, de főleg átfestettünk fagylaltosra. Ezzel hordtam szét egy hűtőtáskában a már csomagolt jégkrémeket a strandon. Így napközben is komoly bevételt hoztunk össze, ami­kor a büfében csak néhány fröccsöző, már agyonégett férfi tartózkodott, akiket a fe­leségük eltiltott a napozástól... Most a Margitszigeten látható minden nap ilyen lassan körbejáró fagyiskocsi, ami szintén csomagolt jégkrémet, illetve néha rendes fagyit is árul. Ez a BringóHintó járgánya: zaj és szennyezés nélküli elektromos kis­autó – a nyugalomhoz és a pihenéshez illő. A közelmúltban olvastam egy egészség­ügyi cikket a fagylaltról (ez nagy hibám, bár már mondták, ha túl egészséges va­gyok, abba fogok belehalni...). Arról szólt, hogy a fagylalttól erős fejfájást lehet kapni. Ezt már évek óta tapasztalom a fagyi egyre magasabb árának és egyre kisebb meny ­nyiségének összevetésekor. De itt másról van szó, íme: „A hirtelen, hasogató fejfájást okozó agyfagyás akkor lép fel, ha jeges italt iszunk, vagy fagylaltot eszünk. A Harvard kutatói a migrénes fejfájást vizsgálva jöttek rá, hogy a fájdalmat az agy érhálózatának hirtelen tágulása okozza; a szervezet így próbálja megvédeni az agyat a csökkenő hőmérséklettől. Mivel azonban a kitáguló erek miatt a koponyán belül megnő a nyo­más, elkerülhetetlen a fejfájás.” Hogy mi ebből a tanulság? Az, hogy fagylaltot kis nyalatokkal, lassan és jó sokat kell enni, mert akkor van ideje az agyam­nak lehűlni. De azt tapasztaltam, hogy a második-harmadik adagnak már semmi­lyen veszélye sincs... ● A képek forrása a szerző gyűjteménye 12 BUDAPEST 2013 június Egy parányi versrészlettel is felidézhetjük a hajdani békés nyári napokat, jelezve, hogy a „hideg nyalatot” nem véletlenül kedvelte Szé­chenyi olyannyira a maga idejében, hogy még a „fagylalt” nevet is kitalálta hozzá: „Szép Ilona”: egy villamosmegálló. A cukrászdában fagylaltgép forog, kis asztaloknak döntve illatoznak frissen metszett kirándulóbotok. Duruzsolás. Pezseg a málnaszörp. A béke nyájas nyári kertje ez. A bánat? Ha a fagylalt elfogyott, vagy váratlanul zápor permetez.” (Rubin Szilárd verséből) Startra kész utcai árusok A BringóHintó margitszigeti elektromos fagyis-autója

Next

/
Thumbnails
Contents