Budapest, 2013. (36. évfolyam)
5. szám május - Buza Péter: Otthon, Budapesten
lévő „zsidólakásba”, arról a kérdezett s kérdezhető unoka semmi közelebbit nem tud. Mindenesetre azt gondolja: törvényes úton. Kiutalták nekik. Túlélő ládák A lakás nem egészen érintetlenül élte túl az ostrom hónapjait. Már Ácsék laktak itt, amikor egy fölülről érkező repülőbomba szakította át a födémet, s landolt az egyik helyiségben. My Occult Diary című könyve előszavában írja a szerkesztő-kiadó Tábori Pál: „a könyv tára (t.i. az édesapjáé), a noteszei, a cikkei, újságkivágatai csodával határos módon túlélték Budapest ostromát, noha egy fel nem robbant lövedék éppen a dolgozószobájában landolt, és három hónapig ott is maradt. Idővel nagy ládák érkeztek hozzám Londonba, és én még mindig azzal próbálkozom, hogy tartalmukat rendezzem.” Ácsék családi emlékezete szerint ez a lövedék nem a dolgozószobába, hanem a konyha melletti cselédszobába szakított utat magának, és valóban ez történhetett. Máig látszik egy festékkel erősen takart vonal a cselédszoba ajtótokján, amit a halál szakított a fába, miközben Ácsék az óvóhelyen rettegtek. Nem tudjuk, Pál személyesen találkozott-e a bombával és a ládákkal, amikor 1945 után hazalátogatott. Nem valószínű. Ezért téved. De valaki a Londonba emigrált Pál, György, Elza nevében biztosan járt Táboriék 1944 nyarán lezárt lakásában, az ő megbízásukból, az új bérlőknél. És gondoskodott a ládák elszállításáról. Ennek köszönhető, hogy viszonylag sok dokumentum maradt fönn Kornél életéről és munkásságáról, amelyeket most az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őriz, s amelyeket a közös kiadás szerzője, szerkesztője rendelkezésére bocsátott. Mert Pál ezt a hagyatékot visszajuttatta Magyarországnak, ami, ha édesapja sorsának tükrében nézzük a dolgot, ebben az esetben több mint nagyvonalú gesztus. A lakást 1944. júniusában zárta le Balárdy István házparancsnok Germán Gusztávné , a házfelügyelő közreműködésével. Ziffer Elza valamikor májusban menekült el innen, amikortól Kornél már kálváriaútját járta táborról táborra. Felesége a Mária Terézia (ma Horváth Mihály) tér 2. szám alatti házban, Kornél Jenő fiánál húzta meg magát. Míg fel nem jelentette valaki, hogy begyűjtsék őt is az egyik halálmenet csahosai. Georg Tabori filmjéből megbízhatóan kiderül, nem rajtuk múlt, hogy nem jutott el a parancs szerinti végállomásig. Így aztán – mint az Ács családban tudják is – nem sokkal a halála előtt, 1956 után egyszer becsöngetett még egykori otthonába. Aztán végleg visszautazott Londonba, Pállal, a fiával − meghalni. ● Az archív képek forrása OSZK Kézirattára 28 BUDAPEST 2013 május BUDAPEST KÖNYVEK Tábori bűnös Budapestje könyvbemutató Az elő-, alá- és utómuzsikát GREGO (Földváry Gergely) zongorázza, Tábori Kornél írásaiból HIRTLING István színművész olvas fel részleteket. Licitre bocsátjuk a Nagy Budapest Törzsaszat tagjai (és Tábori) aláírásával a kötet húsz számozott példányát. Az árverést Ráday Mihály vezeti. 2013. június 10-én hétfőn délután hat órától az Alexandra könyváruház kávézójában (Budapest VII., Károly körút 3/c). Tábori Kornél a 20. század első két évtizedé nek legendás bűnügyi riportere, aki működése kezdetétől fogva – s elsősorban szociális érzékenységétől vezettetve – intenzíven reagált a társadalmi nyomorúság jelen ségeire. Információit, üzeneteit az 1900-as évek elejétől újabb és újabb könyvekbe foglalva próbálta meggyőzni a a véleményformálókat, hogy nem a város a bűnös, hanem a rendszer, amely újratermeli a bűnözés kényszereit. Az 1920-as évektől figyelme az ország és főleg Budapest idegenforgalmának előmozdítása, részben szervezése felé fordult, az idegenforgalmi szövetség szorgos munkásaként dolgozott a város imázsának építésén. A hivatalosság a harmincas évekre szaktekintélyként kezelte, a közönség körében is népszerű személyiségként ismerték: hatalmas érdeklődés kísérte az Uránia Tudományos Színházban zajló vetített képes előadásait (amelyekkel a vidéket és külföldet is járta), rádióelőadásait, tematikus előadóestjeit. 1944 áprilisában gyűjtőtáborba került, 1944 kora nyarán Auschwitzba hurcolták, ahonnan már nem jött vissza soha szeretett hazájába és városába: az életbe. A halála óta eltelt hetven esztendő nem volt elég, hogy az utókor igényesen feldolgozza, elemezze, bemutassa életútját. Erre vállalkozott a Budapest Könyvek sorozat mostani, hetedik kötete. Tábori munkásságának ismertetését bő válogatás egészíti ki, főleg hírlapi írásaiból. A kiadvány bevezető tanulmányát Buza Péter jegyzi, a szövegválogatás és a jegyze tek Filep Tamás Gusztáv munkája. A kötet kiadója a Budapesti Városvédő Egyesület és az Országos Széchényi Könyvtár. Megjelenését támogatja a Nemzeti Kulturális Alap. Könyvbemutató az Alexandrában Ezt a tokot sértette fel a bomba
