Budapest, 2013. (36. évfolyam)

4. szám április - Falus László: Hírek a hegyekből

tudni, hogy a kocsik az erdőben, egy tisz­tás közelében álltak. Az adást a középhul­lámú sávban, a 722 kHz-es frekvencián sugározták, Kísérleti Adó néven. Hamar népszerűvé vált műsorát a Sándor utcai stúdióban készítették, és telefonvonalon juttatták el idáig. A késő délutáni órák­ban sugározták, Gondűző derű címen. A Lakihegyre és a Svábhegyre menő műsor­vonalat átvezették a Gellért-hegy alatti légoltalmi központon, ahol a műsort be­mondásokkal meg tudták szakítani. Hadba vonult kísérletek A Honvédség kezelésében lévő rádióállo­más parancsnoka bádoki Soós László fő ­hadnagy volt, aki Fehér pázsit című doku­mentumregényében írta meg többek között az ezzel az adóval kapcsolatos emlékeit. Szervezetileg a Vezérkari Főnökség (VKF) propagandaügyeket irányító 6. osztályá­hoz tartoztak. Az állomás személyzetét a Normafa vendéglőben szállásolták el. 1944. október 15-e után Magyar Katona­rádióként működött tovább. Hamarosan, 1944. november 6-át követően elhagyta addigi telephelyét, és hosszú útra indult. A Budapest I műsorát sugárzó Lakihegyi Rádióállomást november 24-én leállítot­ták, és 30-án felrobbantották. A műsort ezután a mozgó adóállomás sugározta a Pápa melletti Noszlopról. Ezalatt folyt a Magyaróvári adóállomás bővítése, majd ennek elkészülte után, december 17-től innen sugározták Budapest I műsorát. A mozgó adóállomás továbbment Nyugat-Magyarországon, majd átment Ausztriá­ba. Onnan végül Nürnbergbe irányítot­ták, ahol az amerikai hadsereg foglalta le. A nyilas puccsot követően megkezdő­dött a budapesti stúdió felszereléseinek kitelepítése a Magyaróvár melletti ró­nafői kastélyba. A Budapest I műsorát ott készítették, és előbb a mozgó adóval, majd a magyaróvári rádióállomásról su­gározták ki. A berendezéseket a Philips cég vontat­ható kocsikba szerelte. Az adó 8 kW tel­jesítményű volt, töredéke a lakihegyi ál­lomás 120 kW-jának, így vétele az ország területének csak kis részén volt lehetsé­ges. Az állomás táplálására áramfejlesz­tő kocsi szolgált. Külön kocsiban volt a stúdió a bemondófülkével. Az antennát kitolható oszlopok között feszítették ki. Történetének alapos megírásáért Balás B. Dénest illeti köszönet. Meccsképek Bécsből A televíziózás első korszaka, a mechani­kus képbontás időszaka után az 1930-as évek közepén megjelentek az elektronikus rendszerek. Magyarországon a Tungsram­ban 1937-ben hozták létre a televíziós la­boratóriumot, 1938-ban a holland Philips a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutat­ta be rendszerét. A magyar Posta Kísér­leti Állomáson Nemes Tihamér folytatta televíziós kísérleteit, és 1947 májusában a Közlekedési Kiállításon bemutatta kép­bontó készülékét. Az ötvenes évek elején Európa több országában megkezdődött a rendszeres televízióadás. Magyarországon 1952-ben határozatok születtek, és szervezeti in­tézkedéseket hoztak. A budapesti adót a Gellért-hegyen tervezték megépíteni, majd az elvégzett vizsgálatok eredmé­nyeként a Széchenyi-hegy mellett dön­töttek. Helyét a hegy tetején lévő Agancs utca 30-32 alatti épületben jelölték ki. Itt épült meg 1942-ben Forgács Ernő és Hoch István tervei alapján a Hargita Társasház. Ebben eredetileg zömében garzonlakáso­kat és hét kétszobás lakást alakítottak ki, a magasföldszinten pedig étterem és tár­salgó is létesült. Ezeket az akkorra már államosított helyiségeket jelölték ki a te­levízió számára. A műszaki berendezések elkészítése a Posta feladata lett. Ebben a fő szerepet a Posta Kísérleti Állomás kapta. Molnár János koordinálta a munkát, amelyben a Posta Rádióműszaki Hivatala is részt vett. Molnár János naplója a 70 év a Sán­dor utcában című könyv részeként jelent meg. Tanulságos ez a napló azért is, mert megismertet az akkori munkafeltételekkel, bürokratikus módszerekkel is. A kísérleti adást 1954. január 20-án kezd­ték el. Az Agancs utcai állomáson volt a filmeket közvetítő stúdió, a 100 W telje­sítményű adó és az épület tetején az adó­antenna. A műsor hosszú ideig csupán filmekből állt. Az adást a politikai és az állami vezetők lakásában és a posta irodá­iban felszerelt néhány készülékkel vették. A Posta Kísérleti Állomás által készített adót 1955-ben 0,5 kW-os, majd 1956-ban 1 kW-os, a BHG gyár által készített beren­dezés váltotta fel. Érdekes, mára elfelejtett 13 BUDAPEST 2013 április A mozgó rádióállomás menet közben forrás: Postamúzeum felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents