Budapest, 2013. (36. évfolyam)
4. szám április - Falus László: Hírek a hegyekből
eseményre, az első külföldi átvételre került sor 1956 májusában. A Budapesti Műszaki Egyetem tanárai Dobogókőn vették a bécsi televízió adását, és azt egy rádiólokátorból kiszerelt adóval továbbították a Széchenyi-hegyre. Az osztrák-magyar labdarúgó mérkőzést jogi okokból szakaszosan, de a nézők számára nagy élményt szerezve sugározták. Az Agancs utcai épület kertjében az antenna számára 70 méter magas acéltorony épült. A rádió és a televízió kezdeti idejében a műsor lebonyolítását és az adó kezelését ugyanazok a műszakiak végezték, a műsorkészítők csak később kapcsolódtak be a tevékenységbe. A Posta Kísérleti Intézetben televíziós közvetítő kocsit készítettek, amivel 1956-ban több alkalommal már élő helyszíni közvetítéseket adtak. A kísérleti jellege miatt nem kellően megbízható berendezést az Angliából beszerzett közvetítőkocsi 1957 húsvéti üzembe állítása után szétszedték, részeit a Hargita Stúdióban használták, de a fejlesztési munka eredményei elvesztek. A Magyar Televíziónak politikai jelentősége következtében megvolt a lehetősége, hogy ezek után szinte valamennyi berendezését nyugati importból szerezze be. Az Agancs utca és a Csíz utca találkozásánál elkezdték a nagyteljesítményű adóállomás építését. 1958. január 22-én avatták fel. Az Agancs utcai adót és az antennatornyot lebontották, és 1959 elején Pécsett helyezték újra üzembe. A Hargita Stúdió egyfajta kapcsolóközpont lett a Posta által nemzetközi és hazai mikrohullámú vonalakon behozott műsorok és a Szabadság téri székház között. Itt szerelték fel az első mágneses rögzítő berendezéseket is. A Hargita-épületen ma márványtábla őrzi az első budapesti – és magyarországi – TV adó emlékét. ● 14 BUDAPEST 2013 április a szerző felvétele fotó: Sebestyén László Ezerkilencszázötvennégyben innen, a Széchenyihegyről kezdte meg kísérleti adását a Magyar Televízió forrás: Hegyvidék
