Budapest, 2012. (35. évfolyam)
12. szám december - ENTERI-ŐR - Mezei Gábor: Szamos Gourmet Ház
Immár egy éve, hogy megnyílt a Vörösmarty téren Szamos ék új cukrászdája – amelyet azért neveznek Gourmet Háznak, mert az eddigiektől eltérően itt konyha is működik, és reggelire, ebédre nem csak édességeket lehet kapni. Ez a választék-bővítés azonban nincs semmiféle befolyással az enteriőrre, a berendezés, a burkolatok, a design tipikusan cukrászdai, semmiképen nem látszik a hely étteremnek. Az épület patinás, ezen a helyen működött még nem is olyan régen a tőzsde, az ablakokon lévő robusztus rácsok őrzik még a hajdani funkció emlékét. Néhány lépcsőn kell felmenni a térről a bejáratig, ott jobbra fordulni (balra kis terasz árválkodik most a hidegben). Odabent barátságos a légkör: sok okból. A burkolatok, a bútor, a személyzet mosolya mind-mind hozzájárul a sikerhez. Egyetlen markáns panaszom van mindössze: szélfogóként átlátszó rideg műanyag függöny próbálja a hideget nem beengedni, ez egyrészt keveset ér, másrészt eddig főleg uszodai kiúszóknál találkoztam ezzel a megoldással, nem ide való. A többi azonban remek. Kürtössy Pé ter tervezőt illeti az érdem, habár nekem gyanús, hogy a tulajdonos asszony ízlése erősen meghatározta azt, hogy mi milyen legyen – ez nem légből kapott feltételezés, mert budai cukrászdájuk tervezésekor volt alkalmam vele dolgozni. Az egész, sommásan, egy szenzációs giccs-parádé. Kérem, ne tessék rossznéven venni ezt a jellemzést! Két okból sem. Egyrészt a giccs jó értelemben nagyon is elfogadható stílus (!), másrészt egy ilyen üzlet esetében ennél jobbat kitalálni sem lehetne. A barátságosság, az üde részletek, a formagazdagság és az áruval való tökéletes azonosulás iskolapéldája ez a bolt, hiszen az édesség mi mást kívánhatna az enteriőrtől is, mint „édességet”?! A padozat fekete-fehér nagyméretű kockás kerámia, szerény változatokkal, nekem már az is tetszett, hogy amikor a burkolat átmegy a mosdók előterébe, ott sima feketére vált – s ha már itt tartunk, az előtérben a bőr kárpitozású pad telitalálat. A bútorok újak, de stílusuk a régi időket idézi, részleteiet tekintve igen gazdagon formáltak. A szék – heuréka! – karos. Nagyon kényelmes, a kárpit műbőr egyáltalában nem tűnik műanyagszerűnek, mint ahogy az asztal lapjának faerezetű, mosható tapétázott lapja is rendben van. A központi lábazat fém, kialakítása díszes, színe fekete. A falakon kőburkolat (itáliai porcelánkő) és Domé Eszter csempe kompozíci ói, akár egy régi képeslap reinkarnációi. A desszertárusító külön kis rész testes faragott oszlopai épp úgy sötétbarnák, mint a bútorok zöme, kivétel az ablakok körüli falburkolat, amelynek a faanyaga világosabb, mint a bútorok – ez még a tőzsdekorszakból maradt itt, mondhatni műemlék. A süteményes pult persze üvegezett vitrin, mögötte a hatalmas kredencek már régi-új attraktív bútorok. A mennyezet fehér, fehér profilok között arany rozettákkal, a csillárok szintén Szamos Gourmet Ház szöveg: Mezei Gábor, fotó: Sebestyén László 20 BUDAPEST 2012 december ENTERI-ŐR
