Budapest, 2012. (35. évfolyam)

12. szám december - Kálmán Attila: Emlékfalat emelt Hild-díjának a kerület

Az urbanisztikai társaság kiírása szerint Hild János-díj adományozható a telepü­lés (Budapesten valamely kerület) önkor­mányzatának a helyi értékek megőrzésével megvalósított esztétikus környezetalakítá­sért, a település színvonalas fejlesztéséért, a környezeti értékek védelmében kifejtett közösségi részvételért. Nem csekélység a látványosan és dinamikusan fejlődő egy­kori munkáskerületnek ítélt elismerés, te­kintve, hogy Budapesten – Ferencváros után – másodikként díjazták megvalósu­ló törekvéseit. A díj tovább növelheti a kerület vonzere­jét, amelyhez – fogalmaz Arató György , az önkormányzat főépítésze – hozzájárulhatott a polgármester urbanisztikai érzéke, tele­püléspolitikája: nem szakmabeliként, de a szakemberek javaslataiban megbízva, más­fél évtizede megnyitotta az utat a kerület új, vizuálisan és működésében is egységes arculatának a kialakítása előtt. Ezt nevez­hetjük rendszerszerű városépítészetnek. Arató nyolc éve érkezett a kerülethez, s jólesően tapasztalta, hogy elképzelései egy­becsengenek az itt érvényes szemlélettel. A tervező építésszel szemben ugyanis egy települési főépítész elsősorban menedzser, aki a városvezetéssel közösen kidolgozott szabályozási tervekkel, koncepciókkal kép­viseli a közösségi érdekeket. Azokat am­úgy a befektetők értelemszerűen „hanya­golnák”, ha az önkormányzat nem vállalná a különböző szándékok összehangolását, s ezek elveit nem rögzítené rendeletek­ben. A település feladata éppen az, hogy a magánberuházások során a legjobb po­zíciót harcolja ki magának, pontosabban az itt élőknek. Jó példa erre számos – például a Váci úti folyosó mentén megvalósult és leen­dő – irodaház, ahol a belső terek a nagy­közönség előtt is nyitottak, s egyfajta agó­raként funkcionálnak. Nem a külvilágtól hermetikusan elzárt szigetek, ellenkezőleg: környezetükkel szoros összeköttetésben állnak. Minderre jól „rákapcsolhatók” a településfejlesztési szerződések, melyek révén további önkormányzati területeket, közutakat, parkokat újítanak meg vagy lé­tesítenek magántőkéből. Ezáltal felértéke­lődnek a meglévő ingatlanok is. Az ilyen zöldhálózatok létrehozásában annak idején úttörő szerepet játszott a Váci út–Klapka utca sarkán felépült ÁtriumPark irodaház. Csaknem tíz éve, 2003-ban született a kerület település-fejlesztési koncepciója, mely kijelölte azt az irányt, melynek szak­mai elismerése megjelenik a Hild-díjban is. Az egyik legfontosabb állomás a 2008-ban megalkotott Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) volt, melyben megnevezték a megújítandó akcióterületeket. Az IVS-t kétévente felülvizsgálják, legutóbbi aktu­alizálását éppen októberben tárgyalták a képviselők. A monitoring a Városkutatás Kft. ér­deme, amelyik bevonta az egyes terüle­tek (például szociális ágazat, közlekedés, oktatás, egészségügy, környezetvédelem) Emlékfalat emelt Hild­díjának a kerület Utcára nyílt városépítészet szöveg: Kálmán Attila, fotó: Sebestyén László A XIII. kerület – jelezve nem titkolt büszkeségét – október elsején felavatta a városrész idén tavasszal elnyert települési Hild János-díjának emlékfalát, melynek tervezője Losonczi Áron építész, a ma már méltán világhíres fény­­áteresztő beton feltalálója. Az emlékfal a kerület kapujában, a 2010-ben esz­tétikus sétálóutcává varázsolt Hollán Ernő utca elején áll. Az avatón Tóth Jó­zsef polgármester mellett ott volt Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társa­ság (MUT) elnöke: a rangos szakmai elismerést a MUT ítélte oda a kerületnek. 18 BUDAPEST 2012 december Capital Square irodaház

Next

/
Thumbnails
Contents