Budapest, 2012. (35. évfolyam)

11. szám november - MAGÁNANZIKSZ - Buza Péter: Újpest, Miczi-telep

meg öntöz valamit, kis konttyal a fején), és jobbra a szülőpár, nem messze a holland vízi világot idéző malomtól. A paszpartu nélküli fotó 1905-ben készült. Mici tíz éves lehetett. Amikor vélhetőn maga a makettvároska is fölépült. Bővített változata látható a nagyobb képen, de ez sem nem lehet sokkal későbbi. Bizonyosan 1910 előtt készült. A Kossuth Lajos utcának egy szakasza – a páros oldalon, a 66-os számtól a 80-ig – még megvan. Szép családi házak állnak itt, mint hajdanán. A többit elnyelte a lakótelep. A régi utcának az a kissé megváltozott vonal­vezetésű szakasza, amely a területére esik, és furcsa módon Szigeti József nevét viseli Kossuthé helyett, kiesett a számozás rend­szeréből, vagyis a maradék Kossuth utca számozása is csonka. És persze nincs meg a 30-as számú épület, Münchausen báróéké, ahogy nincs meg a Corvin utcai első ház se, Imre szüleinek otthona. Amúgy – visszatérve Nadine szavaira – szegény Mici életútjába a jelek szerint egy pedagógusdiploma is belefért, ha a tanítás talán nem is, vagy csupán néhány hónapra. Báró Wohlstreich Imréről és családja karri­erjéről egyébként nincs szinte semmi adat. Én bizony egyetlen címtárban sem találtam meg hajóskapitányként báró tengerészünket. De azért az nem mese, hogy hajó(ko)n szol­gált. 1927-ben és 1928-ban például a M. kir. Folyam- és Tengerhajózási Rt. alkalmazott­jaként mint gépüzemvezető. Vagyis a hajó gépészetének első embere. Tichlerék hajói A Kossuch ház című dokumentumkötetem­ben írtam meg – rövidre fogva – a báró úr családjába belekeveredett jeles pest-budaiak, Tichlerék történetét. Ahogy ígértem, álljon itt még néhány mondat a szintén nyugat felől, valamivel Wohlstreichék után érkezett patrí­cius famíliáról. A nemzetségből egy bizonyos Tichler Mihály jött elsőként Budára, valami ­kor az 1780-as években. Molnár a mestersé­ge. Felségül veszi itt Guttmann Julianná t, s együtt vásárolnak meg a budai országúton, a mai Margit körúton egy malom befogadá­sára is alkalmas házat (akkori számozás sze­rint a 23-as számút). Mihály fiatalon halt meg. Fiának, Mátyás ­nak szerencsés életfordulata, hogy ügyesen nősül. Perschmann Anná t veszi el, akinek apja a Dunán vándorló hajómalom-csordák egyikének a gazdája. Jól megy a bolt Tichle­réknek is, az országúti ház ura nagy forgal­mú sütödét működtet a Rókusnál és a Gel­lérthegy lábánál. A következő generáció átkel a Dunán, Pest­re költözik. Mátyás unokája Károly lisztet őröl, korcsmát tart a Józsefvárosban, közelebbről a Mátyás téren. Károly Mihály nevű testvérének János és Károly nevű felnőtt fiai ugyancsak Pesten telepednek meg egyre divatosabbá váló üzletükkel: a Nemzeti Múzeum épüle­tével szemben nyitják meg első papírboltju­kat még a 19. században, 1900 körül lépnek tovább a sokkal nagyobba, a városszerte is­mert már-már áruházba, az azóta lebontott Hadik-Barkóczy palotába (Terézváros, Károly körút 9.). János e mellett papírzacskó- és ta­sakgyárat alapít (1897-ben) az Ó utca 37-ben. Tichler János vette feleségül 1892-ben Wohl­streich Viktóriát, így épült ki az újpesti családi kapcsolat a báróékkal, s ez valamivel később még szorosabbá vált, amikor János (egyik) fia, Viktor, az 1930-as években, elnöke lett Újpest és Rákospalota tekintélyes sportklubjának, az URAK egyesületének. Viktor egyik testvére volt az a János, akinek a leánya, Tichler Nadine elmesélte a sajnála­tosan rövid történeteket Wohlstreichékről, megőrizve nekünk valamelyest így mégis élővé tehető emlékezetüket. S megmutatta atyjaurának, az ifjabbik Tichler Jánosnak kéz­zel írt, tekintélyes terjedelmű, szöveges gene­alógiáját, amely tulajdonképpen az egyetlen megbízható és részletes megmutatója a famí­lia származásrendjének és históriájának – be­leszámítva az összevetésbe magát Gudenus t is (Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája). ● A képek forrása: a szerző gyűjteménye 18 BUDAPEST 2012 november Tichler Mátyásné Ajánlat tasakokból

Next

/
Thumbnails
Contents