Budapest, 2012. (35. évfolyam)
11. szám november - Kocsis László: Róma csatát vesztett Camponánál?
principalis sinistrán vagy dextrán (bal illetve jobb oldali főkapu) hagyta el. Ez a főút osztotta két részre az erődöt egy kisebb, az ellenség felé nézőre (praetentura) és egy nagyobb, hátsó részre (retentura). Ezt a területet középen egy, a főútra merőleges úttal tovább osztották. Az útkereszteződésében alakult ki a táborközpont, a principia: a parancsnoksági hivatal, a fegyvertár, a római államiság jelképét jelző Iupiter, Iuno és Minerva istenségek felügyeletére bízott, hadi jelvényeket őrző szentély és annak pincéjében a hadipénztár. A főútra merőleges út rövidebbik szakasza az ellenség felé néző oldalra vezetett, és a porta praetorián hagyta el a tábort, míg az ellenkező irányban via decumana volt a neve és a porta decumanán (hátsó kapu) vezetett ki. Még egy útpárról kell említést tennünk, ami minden római kori tábor-erődben megtalálható, ez a táborfalakat belülről követő út, a via sagularis, illetve a falakat kívülről követő, a fal és az első árok közötti szűk ösvény-út: a berma. A fent felsorolt elveket minden római kori tábor-erőd építészetében felfedezhetjük. A különbségek azok, amelyek izgalmassá teszik a feltárást. Háborús időben a hatezer főt számláló elithadsereg, a legió tábora csak abban különbözik a háromszáz fős lovas egységet elszállásolótól, hogy a legió esetében a két derékszögben kialakított főutat újabb szabályos utakkal tovább osztották. Így itt már insulák, lakónegyedek is kialakultak. Aquincum esetében például az egyik insulát teljes egészében a nagyfürdő, a thermae maiores foglalta le. A camponai katonai tábor-erőd területét érintő régészeti park kialakítását megelőző, az 1995 őszén végzett leletmentés a korábbi régészeti feltárások eredményeinek hitelesítését célozta. A kutatóárokban az előre kiszerkesztett helyen nyolcvan centiméteres mélységben előkerült a keresett út felszíne. A hét méter széles, kavicsos alapozású via praetoria felszínét öt rétegben sikerült feltárni, és felületben kibontani. A következő ásatási évadokban az előző év tapasztalatainak birtokában az erőd belső területének egy-egy olyan pontját jelöltük ki, amelyet az erőd korábbi kutatói már részben feltártak, de gyakran nem azonosítottak. Így feltártuk és azonosítottuk a via praetoriának és a via principalisnak a táborközpont, a principia közelében levő szakaszát, és ezzel lehetőségünk nyílt a két főút keleti sarkában korábban feltárt, azonosítatlan falak meghatározására. Újabb adatokat kaptunk a via praetoria mentén húzódó, díszes oszlopsorral megépített taberna méreteire vonatkozólag, amely 5,2 méteres belvilágú helyiségekkel és a hozzákapcsolt 2,5 méteres belvilágú oszlopcsarnokkal épült meg. A taberna mögött egy szűk, megközelítőleg két méter széles sikátort azonosítottunk egy, az időjárás viszontagságainak 45 évig kitett, ezért nagyon gyenge megtartású, eredetileg öntött habarcsos technikával megépített épület falai között. Ezekre a falakra épült rá később kissé eltérő tájolási rendszerrel egy másik, amelyben felhasználták a korábbi taberna még álló falait és a helyszínen összeszedett kőanyagot. Az előkerült falak letapasztott falkoronájúak voltak, ahogy az alatta lévő taberna falai is. Ez úgynevezett „Fachwerk” tipusú, azaz favázas szerkezetre enged következtetni. Ezen az alapfalon találtuk meg az emberi és kutyaláb-lenyomatokat is. Az erőd keleti főkapuja déli tornyának hitelesítése mellett igyekeztünk fényt deríteni az eddig még feltáratlan északi kaputoronyra is. A kétosztatú kapu északi átjárójában egy 1828-ban puha mészkő kváderekből épült, még mindig jó állapotban lévő boltíves pince helyezkedik el. A pince földmunkálatai során pusztult el az északi torony déli zárófala és az átjáró járószintjei. Hasonlóan a déli toronyhoz, ahol már csak a nyugati és részben a déli fal maradt fenn eredeti állapotában, a nagyméretű kváderkövek alsó sorával, itt is megtaláltuk az öntött habarcsos technikával készült alapfalat és rajta a nagyméretű, az egész fal szélességében elterülő kváderkövek felmenő falát is, egy sor magasságban. A kapu mérete: 21,1 × 5,3 méter. A korábbi és a mostani feltárás birtokában azonban ezt az építményt a szokásostól eltérő jegyekkel határozhatjuk meg, s ennek legfontosabb eleme, hogy nincs kapuháza. (Ez szokásosan fél torony szélességű, fedett vagy pártázatos, a kapuátjáró felett kialakított építmény, amelyre az őrök felmehettek és amely a két 4 BUDAPEST 2012 november fotó: Kocsis László A letapasztott falkoronájú fal a kutya és gazdája lábnyomával
