Budapest, 2012. (35. évfolyam)

11. szám november - Kocsis László: Róma csatát vesztett Camponánál?

principalis sinistrán vagy dextrán (bal illet­ve jobb oldali főkapu) hagyta el. Ez a főút osztotta két részre az erődöt egy kisebb, az ellenség felé nézőre (praetentura) és egy nagyobb, hátsó részre (retentura). Ezt a területet középen egy, a főútra merőleges úttal tovább osztották. Az útkereszteződésé­ben alakult ki a táborközpont, a principia: a parancsnoksági hivatal, a fegyvertár, a római államiság jelképét jelző Iupiter, Iuno és Minerva istenségek felügyeletére bízott, hadi jelvényeket őrző szentély és annak pin­céjében a hadipénztár. A főútra merőleges út rövidebbik szaka­sza az ellenség felé néző oldalra vezetett, és a porta praetorián hagyta el a tábort, míg az ellenkező irányban via decumana volt a neve és a porta decumanán (hátsó kapu) vezetett ki. Még egy útpárról kell említést tennünk, ami minden római kori tábor-erődben meg­található, ez a táborfalakat belülről követő út, a via sagularis, illetve a falakat kívülről követő, a fal és az első árok közötti szűk ösvény-út: a berma. A fent felsorolt elveket minden római kori tábor-erőd építészetében felfedezhet­jük. A különbségek azok, amelyek izgal­massá teszik a feltárást. Háborús időben a hatezer főt számláló elithadsereg, a legió tábora csak abban különbözik a háromszáz fős lovas egységet elszállásolótól, hogy a legió esetében a két derékszögben kialakí­tott főutat újabb szabályos utakkal tovább osztották. Így itt már insulák, lakónegyedek is kialakultak. Aquincum esetében például az egyik insulát teljes egészében a nagyfür­dő, a thermae maiores foglalta le. A camponai katonai tábor-erőd területét érintő régészeti park kialakítását megelőző, az 1995 őszén végzett leletmentés a korábbi régészeti feltárások eredményeinek hitele­sítését célozta. A kutatóárokban az előre ki­szerkesztett helyen nyolcvan centiméteres mélységben előkerült a keresett út felszí­ne. A hét méter széles, kavicsos alapozású via praetoria felszínét öt rétegben sikerült feltárni, és felületben kibontani. A következő ásatási évadokban az elő­ző év tapasztalatainak birtokában az erőd belső területének egy-egy olyan pontját je­löltük ki, amelyet az erőd korábbi kutatói már részben feltártak, de gyakran nem azo­nosítottak. Így feltártuk és azonosítottuk a via praetoriának és a via principalisnak a táborközpont, a principia közelében levő szakaszát, és ezzel lehetőségünk nyílt a két főút keleti sarkában korábban feltárt, azo­nosítatlan falak meghatározására. Újabb adatokat kaptunk a via praetoria mentén húzódó, díszes oszlopsorral meg­épített taberna méreteire vonatkozólag, amely 5,2 méteres belvilágú helyiségekkel és a hozzákapcsolt 2,5 méteres belvilágú oszlopcsarnokkal épült meg. A taberna mögött egy szűk, megközelí­tőleg két méter széles sikátort azonosítot­tunk egy, az időjárás viszontagságainak 45 évig kitett, ezért nagyon gyenge megtartá­sú, eredetileg öntött habarcsos technikával megépített épület falai között. Ezekre a falakra épült rá később kissé elté­rő tájolási rendszerrel egy másik, amelyben felhasználták a korábbi taberna még álló fa­lait és a helyszínen összeszedett kőanyagot. Az előkerült falak letapasztott falkoro­nájúak voltak, ahogy az alatta lévő taberna falai is. Ez úgynevezett „Fachwerk” tipu­sú, azaz favázas szerkezetre enged követ­keztetni. Ezen az alapfalon találtuk meg az emberi és kutyaláb-lenyomatokat is. Az erőd keleti főkapuja déli tornyának hitelesítése mellett igyekeztünk fényt de­ríteni az eddig még feltáratlan északi ka­putoronyra is. A kétosztatú kapu északi átjárójában egy 1828-ban puha mészkő kváderekből épült, még mindig jó álla­potban lévő boltíves pince helyezkedik el. A pince földmunkálatai során pusztult el az északi torony déli zárófala és az át­járó járószintjei. Hasonlóan a déli torony­hoz, ahol már csak a nyugati és részben a déli fal maradt fenn eredeti állapotában, a nagyméretű kváderkövek alsó sorával, itt is megtaláltuk az öntött habarcsos technikával készült alapfalat és rajta a nagyméretű, az egész fal szélességében elterülő kváderkö­vek felmenő falát is, egy sor magasságban. A kapu mérete: 21,1 × 5,3 méter. A korábbi és a mostani feltárás birtokában azonban ezt az építményt a szokásostól eltérő jegyekkel határozhatjuk meg, s ennek legfontosabb eleme, hogy nincs kapuháza. (Ez szokásosan fél torony szélességű, fedett vagy pártáza­tos, a kapuátjáró felett kialakított építmény, amelyre az őrök felmehettek és amely a két 4 BUDAPEST 2012 november fotó: Kocsis László A letapasztott falkoronájú fal a kutya és gazdája lábnyomával

Next

/
Thumbnails
Contents