Budapest, 2012. (35. évfolyam)

10. szám október - KÖNYVJELZŐ - Török András: A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei

31 2012 október BUDAPEST KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ a német mészárosok számának ingadozásából nem lehet következtetni a főváros aktuális lakosságára. A céhkönyv topográfiai adatait Végh András elemezte. Néhány mészáros lakhelyét sikerült azonosítania. Arra a következtetésre jutott, hogy a korabeli Mészáros utca a mai Fő utca Szilágyi Dezső tér és Clark Ádám tér közötti szakaszára eshetett. Leszögezi azt is, hogy a szakmabeli­eknek csak egy része lakott itt. Német János a céhkönyv nyelvéről írt. Először a kö ­tet írnokait próbálta elkülönítetni, és biztos abban, hogy némelyikük magyar anyanyelvű volt. Azt ellenben nem tudta megállapítani, hogy a német anyanyelvűek vajon tudtak-e magyarul vagy sem. Rozsondai Marianne a budai német mészáros céhkönyv kötését és papírját vette górcső alá. Megállapítása szerint a papír jó minőségű merített, végig azonos vízjellel, amelyet Innsbruckban gyártottak 1494-ben. A vízjel hatágú csillag alatt karikán lógó, körbe foglalt mérleg. A kötés a szerző megítélése szerint gótikus stílusú, és feltehetően az egyik budai műhely munkája. Különösnek tűnhet, hogy a választott idegen nyelv nem az angol, hanem a német. Ám ez csak helyeselhető, hiszen a kiadvány elsősorban Németországban és Közép-Euró­pában jelenthet szenzációt. A céhkönyvön kívül, ahogy említettük, a kötet a nyolc eredeti kiváltáság-levelet is közli. De ezen kívül még né­hány olyan dokumentumot is, amelyeknek köze van a budai mészárosok céhéhez. Az egyes okleveleket bősé­ges regeszták vezetik be. Hogy mi a regeszta? „Tájékozta ­tási célú, az egyes iratok szintjén készült segédlet. A levéltári anyag következő fő jellemzőiről tájékoztat: jelzet, nyelv, kor, tartalom. Ezeken kívül még egyéb speciális adatokat – példá­ul: az irat anyaga, az iraton lévő pecsétek száma és állapota, a térkép léptéke – is tartalmazhat.” (A Magyar Országos Le ­véltár honlapjának meghatározása szerint.) Összességében egy nagyon jelentős kiadvánnyal gaz­dagodott a magyar történettudomány. Reméljük, ha so­rozatot ígér, akkor lesz folytatás is... ● Szerkesztette: Kenyeres István. Kubinyi András, Végh András, Németh János és Rozsondai Marianne bevezető tanulmányával. A céhkönyvet közzéteszi Baraczka István kézirata alapján Ke­nyeres István, Spekner Enikő és Szende Katalin. A latin nyelvű céhprivilégiumokat közzéteszi Kis Péter és Petrik Iván. A német nyelvű céhprivilégiumokat közzéteszi Géra Eleonóra. A védőborí­tót tervezte Eperjesi Ágnes. A német fordítás Andreas Schmidt-Schweizer munkája. Budapest Főváros Levéltára – Budapesti Történeti Múzeum, 2008, 431 o., CD melléklettel, ár nélkül. Szőlők koszorúja vette körül Budapestet, a jobbparti városnak azóta sűrűn beépült hegyvo­nulatait éppen úgy, mint a pesti síkság határát. Egészen a filoxéravész végzetes pusztításáig, azaz a 19. század végé­ig éltetve itt a középkor óta virágzó mezőgazdasági kultúrát, amelynek termése, a híres budai vörös hajdan a nemzetközi kereskedelemben is megállta a helyét. A mai főváros volt a központja a pezsgő gyártásának meg a fröccshöz oly nélkülözhetetlen szikvízének, s egyúttal a bor ha­zai és külföldi forgalmazásának is. A Mesél a város sorozat harmadik kötetét, a Borozó Budapestet ajánl­juk mindenkinek, aki szereti a legnemesebb italt, s aki ebben a szerep­ben, polgárként kíváncsi örökségére s önmagára. Ára: 4900 Ft A néhány éve elhunyt Kubinyi András életműve megkerülhetetlen a magyar középkorral foglalkozók számára. A két kötetbe szerkesztett, fél évszázad ku­tatásait egybefoglaló 34 tanulmányt az életmű koherens jellege végett szinte egyetlen, összefüggő munkaként lehet olvasni. A tanulmánykötet több mint egyes részeinek összessége; az egyes művek egymásra tá­maszkodnak, erősítik egymást. Az írásokban feltűnnek a város életében jelentősebb szerepet játszó budai családok és személyek arcvonásai is, köz- és társadalomtörténeti tanulságokat felvázolva megjelenítésükkor. A kötetet 77 oldalnyi, illusztrációkat tartalmazó rész zárja, a teljes szö­veganyag pedig a mellékelt CD-ROM-on is megtalálható. A két kötet ára: 3600 Ft Megvásárolható Budapest Főváros Levéltárának titkárságán (1139 Bp. Teve utca 3-5.) BUZA PÉTER: BOROZÓ BUDAPEST – RÉGVOLT SZŐLŐSKERTEK ÉLŐ ÖRÖKSÉGE Holnap Kiadó KUBINYI ANDRÁS: TANULMÁNYOK BUDAPEST TÖRTÉNETÉRŐL I-II. KÖTET Budapest Főváros Levéltára Kubinszky Mihály Széchenyi- és Ybl Miklós-díjas építész, szakíró, a tudományos élet aktív résztve­vője, Sopron város közéletének fontos szereplője. Visszaemlékezéseit, sikeres életútjának összefoglalását 2006-ban ve­tette papírra. Ez a HAP Galéria kiadásában megjelent könyv lenyűgöző, érdekes ol­vasmány. Olyan információkkal gazdagodhatunk általa építészetről, a szerző kortársairól, Sopron városáról, az ottani életről és a Kubinszky családról, amelyeket csak ebből a kötetből szerezhetünk meg. Ára: 2600 Ft Megvásárolható a HAP Galériában (1027 Budapest, Margit krt. 24.) KUBINSZKY MIHÁLY: AZ ION FEJEZET – EGY ÉPÍTÉSZ EMLÉKIRATAI HAP Galéria

Next

/
Thumbnails
Contents