Budapest, 2012. (35. évfolyam)
10. szám október - KÖNYVJELZŐ - Török András: A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei
30 BUDAPEST 2012 október Nyáry Krisztián 2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló képes etűdjeit, amivel néhány hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. A barátoknak szánt bejegyzésekből mára több mint tizenhatezer olvasót vonzó kulturális ismeretterjesztő sorozat lett. A szerző célja, hogy a tankönyvi életrajzok papírmasé figurái helyett a valós, izgalmas, de kevesek által ismert párkapcsolati történetek felidézésével szerethető, hús-vér embereket mutasson be, és ezzel kedvet csináljon a művek olvasásához. A kötetben 40 történet szerepel sok illusztrációval Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig, hitvesekről, múzsákról, megcsalt szeretőkről, örök hűségről és a szerelem sokféle arcáról. Ára: 4500 Ft Ahhoz, hogy a história kérdései iránt vonzódó embereknek (többek között e folyóirat érdeklődő olvasóinak) a történettudomány hiteles képet tudjon rajzolni egy-egy témakörben, ahhoz forrásokra, és azok kritikus értelmezésére van szükség. A forráskiadás rettenetesen munkaigényes és drága műfaj, annál örvendetesebb, hogy a Fővárosi Levéltár és a Budapesti Történeti Múzeum vállalkozott egy kétnyelvű, cédémelléklettel kísért komoly – már-már kódex súlyú – kötet kiadására. Ebben alapos bevezető kiadványok után a források teljes körű átírása található. A végén néhány színes fénykép ad ízelítőt az anyagból: a cédén azonban minden forrás képe is megtekinthető (és a nyomtatott kiadvány teljes szövege mellett.) A mai ínséges időkben nehéz lehetett ehhez az – anyagi jellegű – forrásokat előteremteni. Az egyik érv talán az lehetett, hogy az 1500 és 1529 között vezetett céhkönyv és a 8 kiváltságlevél (voltaképpen 18 oklevélszöveg) egész Európában párját ritkító kincskollekció. Ezzel a magyar történettudomány az európai történészek forrásait bővíti egy fontos mozaikkal. Budapest Főváros Levéltára 1949 óta őrzi a budai német mészárosok céhének középkori dokumentumait. Az 1960-as években már készült egy szöveg-átirat, de akkor a kiadás meghiúsult. Vagyis régi adósságról van szó. Ez a kötet korántsem csak forráskiadás, hanem négy, alapos tanulmányt is tartalmaz. Közülük terjedelme és messzire tekintése alapján is kiemelkedik a 2007-ben elhunyt Kubinyi András , a közelmúlt egyik legnagyobb ma gyar középkor-kutatójának írása. Ő a mészáros-céh egész történetére próbált következtetni. Szerinte I. Lajos uralko dása alatt alakulhatott meg a szervezet. Általában a céhek megszerveződését a 143. század közepére tette. Rögzítette, hogy a szövegben régebbi könyvekről is történik említés. A német nevek között magyarok is felbukkannak, azt a beházasodás intézményével magyarázza. Azt is vizsgálta, hogy hány évig működött egy-egy mester. Átlagban 13.3 évet számolt ki. A céh élén a két céhmester, továbbá nyolc további „öregmester” állt. Megállapította azt is, hogy a céhtagok egyenlősége fikció. Úgy vélekedett, hogy a mészárszékek száma állandó volt, s nem mindegyiket osztották ki, külföldi példák is erre utalnak. Hiszen a tíz vezető személy hetente több marhát vághatott le, mint a többiek. Kubinyi hangsúlyozta, hogy szerinte KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ ● KÖNYVJELZŐ NYÁRY KRISZTIÁN: ÍGY SZERETTEK ŐK – MAGYAR IRODALMI SZERELMESKÖNYV Corvina Kiadó Kellér Dezső „egyfajta történetírásnak” nevezte a kabarét. Gábor Andor pedig azt állította, hogy a kabaré nem más, mint újságírás a színpadon, vagyis „a közönség mulattatása mindannak a persziflázsával, ami ferdén és rosszul történik, holott jól és okosan is történhetnék, vidám, de néha keserű csúfolódás a közállapotok, helyesebben: közhelytelenségek fölött, füttyentés ott, ahol szitkozódni is lehetne, nevetés, mely a fogcsikorgatás helyét foglalja el”. A kabaréra minden időben szükség volt. Leginkább akkor, amikor a cenzorok éberen figyeltek minden elhangzó szót, az áthallásokat, a félreértelmezhető utalásokat, a célzásokat. Ebben a színpadi jeleneteket is ábrázoló, archív képekkel illusztrált kötetben a magyar színháztörténet jellegzetes és izgalmas műfajának, „a pesti kabaré”-nak egy évszázad különböző politikai korszakain átívelő történetét meséli el a szerző. Ára: 3995 Ft, engedmény: 50% Engedményes áron megvásárolható október 31-ig a Libri hálózat és a Vince Kiadó boltjaiban. BÁNOS TIBOR: A PESTI KABARÉ 100 ÉVE Vince Kiadó Füst Milán nagyregénye 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. Ára: 3250 Ft FÜST MILÁN: A FELESÉGEM TÖRTÉNETE. STÖRR KAPITÁNY FELJEGYZÉSEI Fekete Sas Kiadó A budai mészárosok középkori céhkönyve és kiváltságlevelei [Források Budapest közép- és kora újkori történetéhez 1.] Török András
