Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Budapest Szíve Program
végrehajtható. A fejlesztés eredményeként a Szent István Bazilika felől a Zrínyi utcán át szinte akadálytalanul lenne elérhető a Lánchíd északi járdája, ezáltal összekapcsolva a pesti belváros ikonikus pontját a Budai Várral. A projekt keretében a Széchenyi István tér új forgalmi rendjéhez igazodva a József Attila utca átépítése is a tervek részét képezi. Ezáltal lehetőség nyílik a jelenleg jelentős autósforgalommal szeny nyezett útszakasz mentén a járdák kiszélesítésére, melyek ismét élettel telhetnek meg, méltó módon összekapcsolva az Andrássy utat a Dunakorzóval. A BUBI PROGRAM – NEKEM, NEKÜNK, MINDENKINEK A bubi projekt (Bu dapesti bi cikli) egy olyan új közösségi közlekedési szolgáltatás, amely a város leginkább beépített, legsűrűbben lakott területein (a budai Duna-parttól a Városligetig) mindenki számára könnyen hozzáférhető, elérhető összegért használható kerékpárokat biztosít. A közszolgáltatásként működő rendszer éjjel-nappal üzemel majd, a kezdő 30 perces ingyenes bérleti időszak után fokozatosan emelkedő díjszabással. Az előzetes regisztráció után bárki számára használható rendszer a Margit híd és a Petőfi híd közötti területet fedi le 74 db dokkoló állomással, ebből 58 db a pesti oldalon a Nagykörút – Városliget – Újpesti rakpart közötti térségben, egy a Margitszigeten, míg 15 db a budai oldalon a Széna tér – Margit körút – Duna-part és a Pázmány Péter sétány által határolt területen fog működni. Az állomások egymástól való átlagos távolsága 560 m, így két állomás között a maximális gyaloglási távolság 280 m, ez lehetőséget ad arra, hogy könnyű elérhetőségével valós alternatívaként szerepeljen a Belvárost érintő közlekedési rendszerben. 19 MIT HOZ A KÖZELJÖVŐ? A Károly körút (tágabb értelemben a Kiskörút) és a Március 15. tér átépítése jó példái a komplex város-újraélesztésnek. A visszajelzések azt mutatják, hogy a városlakók elégedettsége várakozáson felüli. Kíváncsiságuk mára megnőtt: mi következik ezután? A Budapest Szíve Program nem szolgálhat egyetlen érdeket, hiszen a Belváros egyszerre otthona tízezreknek és napi úti célja százezreknek. Előbbiek békés, csendes hangulatot szeretnének, az utóbbiak afféle budapesti Champs Élysées-t. E kettős célhoz világszerte sikeresnek bizonyult receptet célszerű követni: a gyalogos-, biciklis és közösségi közlekedés térnyerését szükséges segíteni. A FERENCIEK TERE EGYESÍTÉSE A Ferenciek terét több évtizede élesen szeli ketté a Kossuth Lajos utca. A fővárosiak régi vágya, hogy a Ferenciek tere szűnjön meg autópálya csomópont lenni, kapja vissza régi találkozóhely jellegét. Itt a 2012-ban induló építkezések nyomán faltól falig megújul a tér. A jelenlegi „Y” autós aluljárót végleg lezárják a járműforgalom elől, majd egybenyitják a már meglévő gyalogos aluljáróval. Ez csak úgy válhat lehetségessé, hogy az Irányi utca – Károlyi utca hídra hajtási lehetőséget a Március 15. tér déli részén kiváltják. Ezzel egy időben az Irányi utcát is felújítják. A budapestiek két új teret kapnak, és értelmet nyernek a Budapest Szíve Programhoz kapcsolódó korábban indított beruházások is. A SZÉCHENYI ISTVÁN TÉR VISSZAADÁSA A GYALOGOSOKNAK A Fővárosi Önkormányzat és a Budapesti Közlekedési Központ által előkészített projekt keretében a Budapest Szíve Program folytatása került kidolgozásra, melynek eredményeként a tér közepén található, ma szabályosan megközelíthetetlen zöldfelületet újra birtokba vehetnék a budapestiek és a fővárosba látogatók, a közúti forgalom pedig a tér déli felén haladna a Lánchíd felé vezető irányban is. Ennek segítségével a Magyar Tudományos Akadémia előtti térrész tehermentesíthető lenne a forgalomtól, az így kibővült területen pedig nagyszabású köztéri és zöldfelületi fejlesztés lenne
