Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Gács János - Vadász Ágnes: Templomtologatás
Ugyancsak újdonságnak számított csavaros emelők helyett jóval simább mozgást biztosító hidraulikus emelők és gondosan csapágyazott gördülőpályák alkalmazása. Fridrich kifejti, hogy ezekkel a módszerekkel biztosítható a műemlék épségének megóvása. Ismerteti az Eskü tér (a mai Március 15. tér) rendezésére kidolgozott tervét, bemutatva a kissé odébb tolt és jelentősen (hat méterrel!) megemelt Belvárosi templom elhelyezkedését. Elképzelése szerint így annak tornyai nem jelentéktelenednének el a híd pilonjai mellett, s a látvány a budai partról is élvezhető lenne. A kétkedők meggyőzésére jó alkalom kínálkozott 1937 elején, amikor elkerülhetetlenné vált az 1760-ban épült és 1920 óta a görögkatolikus egyházközség által használt Szent Flórián kápolna restaurálása. A Fő utca föltöltése miatt több mint egy méterrel az utca szintje alá került, gyenge alapozású, nedvesedő falú kis templomot Fridrich módszerével naponta 15 centiméterenként (ennyi volt az emelők dugattyújának hasznos úthossza), a terhelést mindig újabb és újabb gyorsan kötő aláfalazással kiváltva, 140 centiméterrel felemelték. A művelethez 92 emelőgépet használtak fel, ezeket 117 munkás kezelte, vezényszóra. A fővárosnak mindez 26.000 pengőjébe került. A munkálatokat élénk érdeklődés kísérte, megtekintette azokat Szendy Ká roly polgármester, Horthy Miklós és dr. Karafiáth Jenő főpolgármester is. A film híradó is beszámolt a munka befejezéséről. (http://filmhiradok.nava.hu/watch. php?id=2203) Fridrich Lajos még ugyanabban az évben részletes cikket jelentetett meg a kápolnaemelésről a Búvár című folyóiratban, amit „A pesti városháza” című kiadvány is átvett. A cikkben a templom felemelését 1:10 arányú kísérletként mutatja be, amely meggyőzően modellezi a Belvárosi templomnál elvégzendő műveleteket. A cikkből még egy érdekes műszaki részletre fény derül: eszerint Fridrich találmányának az az egyik fő érdeme, hogy az emelőgépeket a falakban kialakított fészkekbe helyezi, és magát az emelést az eredeti alapfalakra támaszkodva hajtja végre, szemben az addig ismert módszerekkel, amelyeknél a falak mellé állított, jóval költségesebb és nagyobb helyigényű famáglyákat alkalmaztak, s az azokon elhelyezett emelőkről a falakon vágott résekbe benyúló emelőkarokkal hajtották végre a műveletet. Meglepő módon maga a szabadalmi leírás ennek a megoldásnak az előnyös voltát nem hangsúlyozza, mint ahogy nem tartalmaz egyetlen utalást sem az addig már ismert módszerekre, amit egy mai leírás esetében alapvető elvárásnak tekintenek. A sikerrel joggal elégedett alkotót hideg zuhanyként érhette a főváros magasépítési szakbizottságának 1937. június 16-án nagy többséggel meghozott határozata, amelynek értelmében, összhangban a Közmunkatanács aznapi döntésével, a Belvárosi 15 BUDAPEST 2012 június A Király-fürdő felől nézve jól látszik, mennyivel emelték meg az épületetA kápolna „modelljét” tartó Fridrich Lajos ábrázolása a Flórián kápolna freskóján fotó: Sebestyén László
