Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Gács János - Vadász Ágnes: Templomtologatás
Templom felemelésének és eltolásának ügyét végleg levették a napirendről. (A Pesti Hírlap beszámolója szerint a vitában műszaki kételyek − például hogy háromhajós templomot még sosem toltak el –, anyagi és városképvédelmi megfontolások egyaránt felmerültek.) Fridrich érdemeit mindazonáltal nem vitatták: 1939 július 14-én a kormány a főpolgármester javaslatára legfelsőbb, azaz kormányzói kitüntetésre terjesztette fel munkásságáért, amelyből külön is kiemelték a Flórián kápolna felemelését. Kijutott neki az elismerés jelképes formájából is: a kápolna belső festését 1938-ra elkészítő Medveczky Jenő a templomhajó hajó első szakaszában lévő freskók sarkaiban megörökítette a restaurálás egyházi és világi előkészítőit, köztük Fridrichet is. A bevált módszer alkalmazására 1943 őszén ismét sor került: a Krisztinavárosi templom szűknek bizonyult az egyre több hívő számára. Az egyházközség (amelynek világi elnöke Ripka Ferenc , Budapest korábbi főpolgármestere volt) a főváros és a műemlékvédelem illetékeseivel egyeztetve úgy döntött, hogy egy kereszthajót toldanak be a szentély elé. A főváros százezer pengőt szavazott meg a bővítés támogatására. A szentély és a főhajó találkozásánál elfűrészelték az épületet, a szentélyt acélgörgőkre emelték, majd síneken, csörlőkkel, kézi erővel mintegy tíz méterrel hátrahúzták. Ezután a hatalmas, 1796-ban épült főoltárt az alá helyezett síneken végleges helyére gördítették, majd mintegy „visszahúzták” fölé a szentélyt. Az egész folyamat jól követhető a korabeli filmhíradó (http://filmhiradok.nava. hu/watch.php?id=5544) bravúros gyorsított felvételén. A munkálatokat a Flórián kápolna belső restaurálását végző Brestyánszky Tibor és Borsos László építészek vezették. Fridrich ekkor már ügyosztályvezető volt, de a filmhíradó képein látszik, hogy maga is ott volt a műveletnél. A templom falán található emléktábla sajnos hibás, mivel 1949-re teszi a bővítés időpontját 1943 helyett. A fenti példák jól mutatják, hogy bármilyen nehéz idők járjanak is, ha a főváros vezetése jól képzett és elkötelezett műszaki szakemberek bevonásával hozza meg döntéseit, sokat lehet tenni történeti értékeink megóvásáért (is). ● Az írás megjelenését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala támogatta 16 BUDAPEST 2012 június Fridrich Lajos [1883 - ?], 1909-től 1944-ig dolgozott a főváros szolgálatában, ahonnan mint tanácsnok, a magasépítési ügyosztály vezetője vonult nyugalomba. A cikkünkben tárgyalt templom-áthelyezési munkálatokon kívül néhány vidéki templom, ipari épület és egy nagy budapesti vágóhídi hűtőház is az ő tervei alapján épült meg. Ő tervezte a fővárosi kislakásprogram keretében 1926-ban felépült Mester utca 37. számú hatalmas bérházat, amelyben ekkortól maga is lakott. Annak a későbbi kislakásprogramnak a lebonyolításában is vezető szerepet játszott, amelynek során 1937-38-ban 2000 lakás épült a fővárosban. A kettéfűrészelt Krisztina-téri templom, a már majdnem kész kereszthajóval forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
