Budapest, 2012. (35. évfolyam)

6. szám június - Csontó Sándor: Szézám, tárulj!

furcsaságok, érdekességek gyűjteményével ezt a sokszínű fejlődést és átalakulást, rend­kívül változatos alkalmazkodási képessé­get mutatja be a terem, például a mozgás és a testvázak tematizálásával. – Mindent ki lehet próbálni, mindenhez hozzá lehet nyúlni. Abba a méteres embe­ri „nóziba” kislabdákat is dobálhatnak. Az „Időgép” speciálisan megépített teherautó­szimulátor, filmjének segítségével virtuális időutazást tehetünk Budapest térségében a 15 ezer évvel ezelőtti, a maitól nagyon eltérő éghajlatú jégkorszaki tájon. Nézzék csak, a fejünk felett egy kardfogú tigris ép­pen támadni készül! – A mackórajongóknak is tudunk élményt nyújtani. Látható egy vérszomjas grizzly hatalmas kitömött példánya és sok-sok mindenféle barátságosabb maci. A kiállító­tér itt a külső medvekifutóval határos, két ablakon keresztül is közvetlenül rálátni az ott mászkáló barnamedvékre. – A sötétlabirintusban a mélybe vezető barlangszerű tér zegzugosságát kihasz­nálva az élőlények érzékelésének változa­tosságát lehet megtapasztalni. Hogyan és mit érzékelnek a denevérek? Hogy találja meg a prédát a kígyó? Melyek az emberi érzékelés határai? Persányi igazgató fáradhatatlan és lelkes. A Kolónia-galériához érkeztünk, egy ember nagyságú termeszvár körül sétálunk. Amott egy falkányi egér birtokba vette az éléskam­rát. Egy kosztümös hölgy szája elé kapja ke­zét, halkan felsikolt. Fotós kollégám talán megszomjazott, kinyitja egy váratlanul feltű­nő hűtő ajtaját. Bár ne tette volna! Századnyi csótány lakmározik az ételmaradékokban. A Parányok világában hol hatalmas fű­szálak, hol hosszan kígyózó bélszakaszok mellett haladunk el, hogy aztán egy óriá­sinak látszó vérszívó rovar szemébe néz­ve érezzük magunkat apró zsákmánynak. Az Óriások csarnokában aztán beteljesül a baljós előérzet. A parabola alakú vasbeton ívek alatti hatalmas térben – gyönyörű épí­tészeti látvány! – a világóceánok mai óri­ásainak több faja ismerhető meg élethű és életnagyságú modelleken. Felettünk lebeg teljes életnagyságban a húszméteres ám­brás cet. A súlya kétezer kilogramm, egy kisebb hím cet súlyának tizede. Belül acél­váz tartja, a felülete száznégy hungarocell szeletből épült. Ennyiből pazarul lehetne hőszigetelni egy családi házat... Már csillagokat látunk bizony, mire in­nen is tovább vonulunk. A Csillagtérben, a 3D moziban számos egyedi filmen lehet ismerkedni az ősvilág lakóival és a termé­szet más különlegességeivel. A harmincnégy méter magas sziklacsúcs felső részét egy közel negyven köbméteres, a kezdetektől üres beton víztartály foglalta el. Az alakja adta az ötletet, hogy űrhajót alakítsanak ki belőle. A hajótestet körbe­járva a Mars felszínén épített, képzelt űr­állomás mindennapjaiba pillanthatunk be, a jövő lényeivel találkozhatunk. A 320 modellnek, a 36 önálló bebújós, húzogatós, rángatós, felmászós, ugrálós, csúszós, hallgatós játéknak, a több tucat érintőképernyősnek, audiovizuálisnak és mikroszkóposnak, a számtalan preparátum­nak és csontváznak, a több mint négyszáz tablónak, képnek, feliratnak csak töredékét néztük meg figyelmesen, próbáltuk ki. Visz ­szajövünk hát, és folytatjuk. Mert mostan­tól a Varázshegy-Életmúzeum nemcsak az Állatkertnek, de Budapestnek is az egyik legnagyobb attrakciója. ● 12 BUDAPEST 2012 június Sziklasztori A harmincnégy méter magas Nagyszikla annak idején Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrászművész tervei alapján épült. A műsziklát az erdélyi Egyes-kőről (a Hagy ­más-hegység feltűnő hegycsúcsáról) készült fényképfelvételek és a Magyar Királyi Földtani Intézet szakszerű útbaigazítása alapján mintázták meg. Alapterülete 4700 négyzetméter, tere 38.850 köbméter térfogatú volt. Vasbeton vázra épült cementbeton héjazatát úgy alakították ki, hogy természetes kőzeteket idézzen. A sziklát három éven át folyamatosan 150-220 ember építette, akik közül ötvenen csak a zsaluzási munkákat végezték. A 31,8 méter fesztávolságú centrális belső tér és a fölötte levő, felfüggesztett szerkezetű kupola a maga nemében egyedülálló műszaki megoldásnak számított. A műsziklák legfontosabb funkciója az volt, hogy a már akkor szűkösnek bizonyult területet optikailag megosszák, és az Állatkertben bejárható sétautat hosszabbra nyújtsák.

Next

/
Thumbnails
Contents