Budapest, 2012. (35. évfolyam)
6. szám június - Gács János - Vadász Ágnes: Templomtologatás
Már az új Duna-híd munkálatainak megkezdése előtt felismerték, hogy a Kossuth Lajos utca tengelyébe, értelemszerűen a fővárosi Duna-szakasz legkeskenyebb pontjára tervezett építménynek „útjában van” a Belvárosi templom. 1895-ben fel is merült lebontásának gondolata, sőt a hivatalos szervek engedélyt is adtak rá, az akkor még csak a szentélyből ismert néhány középkori részlet megőrzését írva elő. De egyrészt a magas költségek miatt nem került sor a műveletre, másrészt a városvezetés végül is figyelembe vette a hívek ragaszkodását régi kegyhelyükhöz. Épületek felemelésére, odébb tolására Amerikában már a 19. század közepétől működőképes módszereket dolgoztak ki, vasgerendás erősítés, számos emelő és gördülőpályák alkalmazásával. Vállalatokat is alapítottak erre a feladatra, ezek a hatalmas amerikai piacon jól prosperáltak. A híd építésének időszakában több ilyen cég is ajánlatot tett a főváros vezetésének, azonban mindegyik elutasító választ kapott. Pedig 1899-ben – mintegy a módszer működőképességét demonstrálandó – az egyik cég hátrébb tolta a Kossuth Lajos és a Városház utca sarkán álló Dreher palota – ma már nem látható – sarokkupoláját a negyedik emelet födémjén, arra az időre, amíg a palota új homlokzatát a híd építése miatt kiszélesített utca beépítési vonalához igazodva újrafalazták. A hídpálya és a járda vonalvezetését végül a ma is látható kényszeredett módon oldották meg, e tekintetben az 1964-ben felépült új híd nem különbözik az eredetitől. A templom áthelyezésének problémája időről időre ezután is újra felmerült, a harmincas évek közepétől kezdve Frid rich Lajos építészmérnök hatalmas elmé leti és gyakorlati munkásságot fejtett ki az üggyel kapcsolatban. 1935-ben tanulmányokat publikált a Városkultúra, illetve a Városi Szemle című folyóiratokban, amelyekben összefoglalta az épületek eltolásának, illetve felemelésének addigi nemzetközi példáit és eredményeit. Ismerteti saját, 1935 januárjában benyújtott szabadalmának lényegét, ami abban áll, hogy az elmozdítandó épület elemeinek egymástól való elszakadását monolit vasbetonkoszorú alkalmazásával, a nyílásoknál alkalmazott vasmerevítésekkel és a boltozatok oldalnyomását kiegyenlítő vas vonórudakkal akadályozzák meg. Templomtologatás Füstbe ment tervek és bravúros teljesítmények Gács János − Vadász Ágnes Az Erzsébet-híd megépítésének nemcsak a hajdani pesti belváros nagy része esett áldozatul, de a városszövet ilyen nagy léptékű átalakítása merész műszaki elképzeléseket is inspirált, amelyek ugyan nem valósultak meg (talán szerencsére), azonban más, nagyszerű technikai megoldások kiindulópontjául szolgáltak. 13 BUDAPEST 2012 június A Kossuth Lajos utcai Dréher Palota a homlokzat „hátravonása” előtt A Belvárosi Templom az 1890-es években
