Budapest, 2012. (35. évfolyam)
5. szám május - Budapest Szíve Program
19 A RÉGI PESTI VÁROSFAL ÉS A KÁROLY KÖRÚT HÉT NEVE A középkori városfal a mai Károly körúttól mintegy száz méterre nyugatra húzódott. A 18. század végén először lebontották a kapuit, majd hozzáépítéssel tüntették el a falakat. Míg a középkorban a zártság és a védekezés, ma már a nyitottság és a város vonzerejének növelése a városépítés egyik legfontosabb szempontja. A mai, modern Budapestet hagyományaival együtt lehet igazán szeretni. Érdemes felidézni, hogy a mai Károly körútnak összesen hét(!) neve volt a történelem folyamán, a közhiedelemmel ellentétben tehát nem az Andrássy út neve változott a legtöbbször. A Közmunkatanács 1874-ben úgy döntött, hogy az addig csak Országútként (1) emlegetett útszakaszt három egységre bontja. Mindegyiknek külön nevet is adott. A mai Múzeum körút és Bajcsy-Zsilinszky út közé eső részt az ott álló Károly kaszárnyáról (egykori Invalidus-ház, ma Főpolgármesteri Hivatal) nevezték el Károly körútnak (2). 1916-ban a frissen megkoronázott, utolsó Habsburg király tiszteletére a IV. Károly király út (3) nevet kapta. Ezt 1918-ban Népakarat körútra (4), majd Népkörútra (5) változtatták, amelyet 133 napig viselt, majd 1919-ben visszakapta a Károly körút elnevezést. 1926-tól ismét Károly király nevére keresztelték át. 1945-től Somogyi Béla útnak (6) hívták, egészen 1953-ig, amikor a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága úgy érezte, mégis jobb, ha önmagáról nevezi el: Tanács (7) körút lett. Az útszakasz 1991-től ismét a Károly körútnak hívják. Hét neve volt tehát az útszakasznak, de összesen kilencszer változott. A projekt nevét is adó „Reprezentatív kaputérség” elnevezés a területen húzódott középkori városfal kapuira utal.
