Budapest, 2012. (35. évfolyam)
5. szám május - Budapest Szíve Program
A MESTERSZEGÉLY Ezt az elemet az a tapasztalat szülte, hogy a forgalomtechnikai tervezés során utólag számos olyan igény születik, amellyel a folyamat kezdetén még nem lehetett számolni. A mesterszegély egy 30 centiméter széles, tradicionális budapesti gránitszegély, amely a gyalogos részeket és a közutat elválasztó vonalként működik, a Károly körút esetében a Dohány utcától a Deák térig egyenes vonalvezetésű, és párhuzamos a középsziget hossztengelyével. A két mesterszegély által közrefogott terület végleges keretet adott – ettől kezdve ehhez kellett igazodni. A K-KŐ A járdákat a Fővám tértől a Deák térig a kifejezetten erre a célra tervezett és gyártott, úgynevezett K-kővel burkolták. Egyik eleme a Duna és a Kiskörút által határolt terület formáját idézi, utal a régi pesti városfalra; ezt az elemet egy K formájú alakzat egészíti ki, mely a Kálvin tér és a körút nevére utal. Az egységes arculat céljából végül ezt a kőformát alkalmazták a Károly körúton is. Így ez az elem fűzi össze a régiesebb és az újabb stílusú kiskörút-részeket. AZ EXCENTRIKUS FARÁCS A faveremrácsok a járdán szokás szerint szabályos távolságokban helyezkednek el, vonaluk pedig mindig geometrikus elem. A fák azonban ehhez nem tudnak igazodni: csak nagyjából egyenes sorban, eltérő átmérőkkel sorakoznak a szegélyek mentén. Hogy a természet is érvényesülhessen a maga saját, organikus szépségével, a tervezők kitalálták az excentrikus faveremrácsot, amelynek, ahogy a szakszerű leírás tartalmazza, „belső és külső kerete egyaránt külpontos”. Így rács a fák törzséhez egy 60-80 centiméteres tartományban illeszkedhet. Sok bonyolult tervezési feladat adódott már Budapesten, de a belváros újraélesztése kiemelkedően összetett volt: összefüggött az egész Kiskörúttal és az új Főutcával is. A megrendelőnek több tucat emberrel és szervezettel kellett kapcsolatot tartania, valamint a közös cél elérése érdekében számos szakágnak kellett rugalmasan együttműködnie. Az elkészült munkát dicsérő szakcikkek azt emelték ki, hogy a közlekedési tervezés évtizedek óta először nem uralta a többi tervezési szempontot, hanem csak egyike volt a fontos támpontoknak. Ezt az eljárást integrált szemléletű tervezésnek hívják. Már a tervezési diszpozícióban, azaz a megrendelő alapvető elvárásai megfogalmazó műszaki leírásban megfogalmazódott a Budapest Szíve Program alapvető célkitűzéseivel összhangban, hogy a korábban kizárólagosan forgalmi igényeket kiszolgáló Károly körút inkább városi tér jelleget kapjon, ne csupán egy, kizárólag közlekedési és városképi szempontok szerint helyreállított útszakasz legyen. Arra törekedtek tehát, hogy nosztalgikus kiskörúti arculatba történő beolvadás helyett másfajta, bulvár arculatot adjanak e szakasznak. A kerettervezéssel kialakított új elrendezés legfontosabb eszköze a zöld középsziget kialakítása lett. Alább három érdekességet mutatunk be a Károly körút átépítésének sok titka közül. 20 A MESTERSZEGÉLY, A K-KŐ ÉS AZ EXCENTRIKUS FARÁCS A Károly körút átépítésének három titka
