Budapest, 2012. (35. évfolyam)
4. szám április - Buza Péter: Tavaszi kozmetika – X-sugarakkal
Mindenesetre kedvenc reklámfelülete, a Vasárnapi Ujság 1921-ben közli az utolsó hirdetést működéséről, a harmincas évek legelején pedig már leánya, Klára viszi az üzletet, és csak megrendelhető Jutassy-féle kozmetikai szereket kínál, egy másik házban, de szintén a Kossuth Lajos utcában, a 12. szám alatt. A doktor 62 évesen halt meg, porhüvelye az új köztemetőben épült családi sírboltban talált végső nyugalomra. Később itt helyezték el Klára leánya és István fia koporsóját is. Az előbbiét, Márkus Dezsőné ét, aki a háború után köszönt el a régi belvárosi üzlettől-lakástól, s költözött a Csalogány utcába 1968-ban (ő is éppen 62 éves volt), az utóbbiét 1977-ben. Ő aktív korszakában vegyiárukkal foglalkozó kereskedőként dolgozott a kőbányai Zalka Máté tér 2-ben: vadonatúj kisbolt-udvar terpeszkedik az ingatlan helyén, boltja cégérét hiába keresnénk. Mindkettőjük gyászjelentéséből kiderül, hogy voltak gyermekeik, sőt, unokáik. Valaki talán őrzi is a nagypapa-dédpapa igazán fontos életművének további dokumentumait, tárgyait (nem gondolom persze, hogy a röntgenberendezést is). De tekintve, hogy eleink dicséretes szokását, miszerint a parte-cédulán minden rokon a nevével szerepelt, a mai generációk nem tartják már, felette körülményes nyomozómunkával bukkanhatnánk csak a nyomukra. (Aki Márkus, aki Jutassy, s aki magára vagy ismerősére gyanakszik – adja át! Címem a szerkesztőségben.) Egyelőre tehát itt ér véget a jeles pesti cég és kiváló vállalkozó utókor-története. A szépségipar reklámérzékenysége ilyenkor tavasz tájt kiélesedik. Akik értik az ipart, tudják, hogyan kell ezt az érzékenységet ébren tartani. Tudták száz s száz évek óta mindazok, akik valaha beleártották magukat. Tudta Jutassy is. Féltucatnyi kiadványa, füzete jelent meg, az első még 1894-ben. A masszázsról. Fordítás olaszból. Egy levél hasonmásával: Kossuth levele az olasz Basso-Arnaux -hoz. Ára is van a füzetecskének, a jövedelem fele pedig, Jutassy meg is hirdeti: „a Kos suth-szobor javára fordítattik”. Jutassy közéleti érzékenységének persze nem ezt az egy jelét találja meg a munkásságát kutató. Mert például a 19. század utolsó éveiben ő volt a községi és körorvosok országos egyesületének titkára. És többször is, több lapban is, több írásában felszólalt az orvostársadalmat közvetlenül érintő fontos kérdésekben, így például a szabad orvosválasztás ügyében. Esetében igazán természetes: ha talál valami olyan tekintélyt parancsoló újdonságot, mint ez a „csodalámpa”, amellyel tovább építheti üzlete imázsát, azt azonnal földicséri és hasznosítja. Legyen ez intő jel ilyenkor, tavasszal, Pesten, a lányoknak, amikor szokásosan virágba borul a város. ● 5 BUDAPEST 2012 április „... a legveszedelmesebbek azok, akik vegyészi vagy gyógyszerészi doktor-címük nimbuszát használják ki üres gyártmányaik propagálására, bölcsen számítván arra, hogy a közönség a dr. X. vagy dr. Y.-féle szerről azt hiheti, hogy az valamely orvosdoktor készítménye, tehát nagyobb bizalommal fogja vásárolni. Csodálatos, hogy a közönség mennyire bízik ezekben a kotyvasztékokban, melyek sokszor nem egyebek szagos zsírnál vagy festett víznél; ha húszszor csalódik, huszonegyedszer mégis megpróbálja, öli bele a pénzét. (Dr. Jutassy József: Orvosi Cosmetica – 1903) Nyiltan be nem vallott, de titokban annál erősebben kultivált törekvése ez az embernek, főleg az emberiség szépnek nevezett felének, a nővilágnak, ami az emberi tetszésvágy és hiuság mellett természetes is, annyival is inkább, mert az arc az ember egészségének és szépségének közkedvelt kifejezője, az a testrész, mely ruhával legkevésbbé szokott födve lenni és legkevésbbé alakítható divat fogásai által. ... Még a mai előrehaladott korban is, midőn nyilvánvaló és köztudomásu dolog, hogy a szépség fundamentuma az egészség s a kozmetika alapja az egészségtan és orvostudomány, még mindig sokkal több azon naiv lelkek számára, akik mindenféle titkos szerek hatásában reménykednek, mint azoké, akik észszerü tanácsért orvoshoz fordulnak. ... Ilyen körülmények között nem csoda, hogy boldog-boldogtalan avatkozik bele a szépség, illetve a szépités titkainak leleplezésébe s „nagyvilági hölgyek”, „orvosok özvegyei”, „Brankovics Györgyök” stb. minden hivatottság hijjával kötetekre menő badarságokkal árasztják el a „nők könyvtár”át, a női közönség által olvasott lapok szerkesztői póstájában és izeneteiben „kedves barátnők” és „buzavirágok” osztogatnak kozmetikai tanácsokat és ajánlgatnak derüre borura krémeket és balzsamokat. Más részről tudatlan vagy lelketlen gyárosok értéktelen és mérges tartalmuknál fogva gyakran ártalmas készitményeket drága pénzen sóznak a hiszékeny közönség nyakára, hamis állitásokkal és még hamisabb vagy pénzen vásárolt dicsérő bizonyitványokkal ütvén a reklám dobját és vezetvén félre az olvasót. Mikor fog már letünni a Pompadourok, Csillag Annák, csodabalzsamok és szüztejek obskurus kora? (Jutassy József: Szépségápolás, 1908) A híres laboratórium
