Budapest, 2011. (34. évfolyam)

2. szám február - Pásztor Erika Katalina: Zsinórmérték

tele van olyan új építésű lakásokkal, amelyek környezettudatos, takarékos, a jelenlegi fo­gyasztás helyett a jövőbenire hangsúlyt he­lyező életformára alkalmatlanok. A lényeg: kamra tehát nincs, és nem is lesz egyhamar. Évek fognak eltelni, amíg az OTÉK-ba talán (!) visszakerülhet mint kötelező helyiség. Roth János DLA, Kertész Bence és Vizer Balázs építészek tervei alapján készült el – az építkezés során sok kisebb-nagyobb költségcsökkentésnek szánt változtatás­sal – az angyalföldi szociális lakásépítési program keretében a Zsinór utcában egy hetven lakásos bérház. A Roth Műteremnek nem ez az első szo­ciális bérlakása a kerületben, amelyet saját maguk által kifejlesztett irányelvek szerint alakítottak ki. Ezeket az elveket korábban már átültették a gyakorlatba az Ambrus utcában, és így készült el egy értékesítésre szánt társas­házuk a Frangepán utca – Jász utca sarkán. Alapkoncepciójuk egyik lényeges eleme az épület és a telek viszonyából indul ki, és a telken belüli nagy funkcionális egységekre (lakások, közösségi terek, közlekedés, táro­lás, kert) vonatkozó elrendezést határozza meg. A törvény adott lakásszámhoz adott mennyiségű parkoló létesítését írja elő, amit sok esetben csak többszintes mélygarázs lét­rehozásával lehet abszolválni. Itt csak egy pinceszint van, a földszintet teljes egészében a közösségi tereknek, közlekedésnek, táro­lásnak, a fennmaradó meglehetősen nagy részt pedig a kertnek szentelik. A földszin­ten fedett-nyitott parkolót helyeznek el, így ennek tetején az első emeleten egy szélvédett és barátságos belső udvart lehet kialakítani, amelyről egy külső lépcső vezet a kertbe. Ez a remek arányú, három oldalról védett udvar egyszerre intim és olyan, mintha az ember egy reptéri teraszon állna, ahonnan kiválóan belátható minden fontos történés a környéken. Az emelt udvarszint miatt a belső udvarra nyíló lakások világosak, saját teraszuk van, amelyek a privát és közösségi élet átmeneti zónájaként ad hoc találkozá­sokra, szomszédolásra hívogatnak. Az átadáskor, amikor a szép számban megjelent közönség a lakásokat mustrálta, hallottam persze olyan megjegyzéseket is, hogy „nem biztonságos, addig jó, amíg be nem törnek”. De az épület egésze megfe­lelően védett: kaputelefon a bejáratnál, a kertet magas kerítés választja el a szomszé­doktól, miért ne lehetne hát az udvar pár négyzetmétere saját terasz, szinte csak jel­zésszerűen leválasztva a közösségi tértől? Persze a jót is szokni kell. Az udvar, a nyi­tott lépcsőház, a függőfolyosók és a kert felkínálja magát a lakóközösségnek közös gyerekpesztrálásra, napozásra, kellemes be­szélgetésre. A tér tud mindent, ami egy közös­ség kialakulását és megtartását szolgálja, de az itt lakókon múlik, hogy élni tudnak-e vele. Az építkezést menedzselő AUV Vagyon­kezelő Zrt. (az önkormányzat vagyonkezelő cége) előre meghatározta, hogy az otthonok átlag alapterülete megközelítőleg ötven négyzetméter legyen, és megszabta, hogy a garzonlakások száma ne haladja meg a huszonöt százalékot. Kamrák a Zsinór utcában sincsenek, de minden lakáshoz tartozik a földszinten egy átszellőztetett, hűvös, zárható tároló. Itt is egy térben van a konyha, az étkező és a nappali, de ahol lehetett, a szemközti fala­kon nyitható ablakokat terveztek, hogy a helyiség kereszthuzattal, természetes mó­don, hatékonyan kiszellőztethető legyen. A hálószobák mindenhol kellemes arányúak és méretűek, a burkolatok ízlésesek, a füg­gőfolyosók elegendő szélességűek, hogy akár két babakocsi is elférjen egymás mellett. A ház nem különleges, drága anyagokkal és bonyolult formákkal hívja fel magára a figyelmet. Racionális és emberi. Átgondolt tervezési munka, amely adott keretek között primer építészeti eszközökkel – geometriá­val, arányokkal, térszervezéssel, logikával és fénnyel – biztosítja a lehető legmagasabb életminőséget. Ha ez lenne a huszonegyedik századi szo­ciális minimum magyarországi zsinórmér­téke, mindannyian büszkék lehetnénk rá. ● 37 BUDAPEST 2011 február 70 lakásos önkormányzati bérház, Budapest, XIII. Zsinór u. 38-40. vezető tervezők: Roth János DLA, Kertész Bence, Vizer Balázs generáltervező: ZACC Építésziroda Kft. tervezés éve: 2008-2009 kivitelezés éve: 2009-2010 építtető/megbízó: XIII. kerület Önkormányzata generálkivitelező: Hérosz Zrt.

Next

/
Thumbnails
Contents