Budapest, 2011. (34. évfolyam)

2. szám február - RETROJÁRAT - Zsigmond Gábor: Színről színre: Ferencváros

további bővítésre. 1909. január 20-ára ki­építették a második erzsébetfalvai hurok­vágányt, amely a mai Határ út – Baross utca – Nagysándor József utca vonalon át a Török Flóris utcánál csatlakozott az előző rendszerhez. A fejlesztéseket és az utasforgalom emel­kedését a kocsiszín bővítése követte: 1912-ben már állt a három színből álló épület­együttes, ahol immár 190 kocsi tárolására nyílt lehetőség. Ennek döntő részét, mintegy 140 villamost fedett helyen állomásoztattak. A világháború végén megszűnt a BVVV, és a budapesti tömegközlekedés integrá­ciójára törekedve 1923-ban létrehozták a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rész­vénytársaságot, a „Beszkárt”-ot. A tulaj­donosváltáson túl semmi érdemi változás nem történt ekkor a remíz életében. A két háború közötti gazdasági helyzet nem sok lehetőséget adott az új cégnek, ráadásul fontosabb volt az öreg, 1914 előtti jármű­park korszerűsítése. Budapest ostroma után 51 üzemképes motor- és 49 pótkocsi maradt a telephe­lyen, így már 1945. április 30-án sikerült újraindítani a 32-es villamost a Mester utca és a Szabótelep között. Ez még a Beszkárt nevéhez fűződik, de sokkal többre ezút­tal sem futotta. A céget ugyanis 1949-ben megszüntették, és a budapesti tömegköz­lekedés lebonyolítására ágazatonként kü­lön vállalatokat hoztak létre. Érdekes, hogy az FVKV (Fővárosi Villamosvasút Községi Vállalat) majd 1951-től, az FVV (Fővárosi Villamosvasút) idején a 66-os reggelen­ként Pacsirtatelepen kezdett, hogy onnan a dolgozókat behozza a Nagykörútra. Igaz, nem sokáig, mert 1971-ben ez a járat vég­leg megszűnt. A BKV 1968-as megalakulásának évé­ben Budapesten már számos korszerűnek tekinthető négytengelyes motorkocsi és csuklós villamos közlekedett, azonban a Ferencváros kocsiszínben még mindig csak kéttengelyes, ősrégi kocsik állomásoztak. Az első csuklósokat 1971-ben hozták ide, ezek meglehetősen bumfordi, még az FVV házi műhelyében gyártott darabok vol­tak, amelyeket a kedvezőtlen tapasztala­tok miatt tíz évvel később végül az egész fővárosból száműztek. Az 1970-es évek végétől megjelentek Ferencvárosban az 1956 óta gyártott UV motorkocsik is, de alig egy évtized után ezek is elkerültek innen. 1974-ben aztán végre hat új Ganz csuklós érkezett, ezek valóban korszerű járművek voltak, szinte egyenesen a gyár­ból gördültek ide. A kocsiszínből a két utolsó, évtizedek óta toldozott-foltozott ikerkocsit (2000-es pályaszámúak) 1980 októberében selejtez­ték le. 1984-től már lényegében csak a ma is üzemeltetett hazai, Ganz csuklós típus található meg Ferencvárosban. A Ganz „ipari csuklós” korszerűsített testvérével (KCSV7) közösen szolgálja ki az ide tar­tozó vonalakat. Még 1994-ben lépett szolgálatba az 1303-as pályaszámú kocsi, a BKV első szag­gatós hajtású járműve. A próba sikeres folytatására 1996-1999 között került sor, 34 BUDAPEST 2011 február Sorakoznak a 2000-es pályaszámú járművek Életkép az 1950-es évekből Éjszakai műszak a Ferencvárosi remízben a hetvenes évek elején

Next

/
Thumbnails
Contents