Budapest, 2011. (34. évfolyam)
2. szám február - RETROJÁRAT - Zsigmond Gábor: Színről színre: Ferencváros
A kocsiszín a IX. kerület közepét átszelő Könyves Kálmán körút mentén, a körút, a Gyáli út, a Fék utca és a Lenkei János utca által határolt területen fekszik. Valamikor mellette működött a Pirók főműhely, s ezzel együtt akkor még egészen a Mester utcáig a villamosokról szólt itt minden. A leosztás nagyszerű. A főműhely mellett a kocsiszín, benne az áramátalakító, a telek végén pedig a Ferencvárosi vasútállomás. Valamikor ez utóbbin haladt át az ország nyugati és keleti fele közötti vasútforgalom közel kilencven százaléka. Kész logisztikai központ az 1900-as évek elején! A főműhely mára megszűnt, pedig száz év körüli aggastyán lenne. A pályafenntartási telepet és műhelyt ugyanis az 1910-es években alakították ki. Legfőbb különlegessége és előnye, hogy a villamoshoz és a vasúthoz is közvetlen csatlakozása volt. A műhely, ahol egykor a budapesti villamoskeresztezések, vágányrendszerek, kitérők döntő része készült, a háború után vette fel a kommunista mozgalomban ismert Pirók Gyula nevét, és ezen a néven hivatkoznak rá ma is a legtöbben. A létesítmény egészen 1997-ig működött, ma már nyomát sem látni. A helyén évek óta irodaházak állnak. A kocsiszín és az áramátalakító viszont ma is Budapest legérdekesebb ipari és műszaki emlékeit rejti. A kocsiszín története a pesterzsébeti villamosközlekedéssel egyidős. Erzsébetfalva (ma Pesterzsébet) a 19. század második felében indult fejlődésnek. A dél-pesti ipar tömegével vonzotta ide vidékről a munkásokat, akik lehetőleg a munkahelyükhöz közel kerestek lakást. A település nyugati szélén 1887 óta üzemelő ráckevei HÉV azonban a városrész nagyobbik része számára nem jelentett megoldást, így felmerült az igény egy villamosvonal megépítésére. Kiszolgálására üzembe helyezték a negyven kocsi befogadására méretezett Ferencváros kocsiszínt, s 1905 őszén el is indultak az „erzsébeti” járatok. A színt, illetve a vonalat megépítő BVVV (Budapesti Villamos Városi Vasút Rt.) közgyűlésén büszkén állapították meg: „Az új vonal rendkívül élénk és igen gyors ösz szeköttetést teremtett a főváros és e népes község között. 1905. november 21-én történt megnyitása óta máris hatalmas arányú forgalmat bonyolított le, és minden irányban tökéletesen beigazolta a hozzá fűzött várakozásainkat.” A Gubacsi úton haladó új pálya a mai Jókai Mór, Nagysándor József és Török Flóris utcákon át a Szabótelepet járta körül, míg aztán a BVVV el nem szánta magát a Színről színre: Ferencváros Zsigmond Gábor Napjainkban a BKV Zrt. mintegy hatszáz villamosát kilenc kocsiszín üzemelteti. A ferencvárosi remíz 1904-ben épült. A főváros közel harminc vonalából jelenleg hatot innen adnak forgalomba minden reggel. Ez a hat viszonylat ráadásul különlegesen szép és izgalmas vonalakon jár: a pesti Duna parti 2-es és a 2A, a budai 17-es, a történelmi pesterzsébeti 21-es és 21A, valamint a Keleti pályaudvart, az Orczy teret, a Millenniumi Kulturális Központot is érintő 24-es. De ennél több kincset is rejt a fővárosi közlekedésnek ez a bőven száz esztendős üzeme. 33 BUDAPEST 2011 február Ezt az 1900-ban beszerzett járművet a BSzKRt alakíttatta át ikerkocsivá, és látta el új pályaszámokkal Az egyik 30-as a kocsiszín bejáratánál RETROJÁRAT