Budapest, 2011. (34. évfolyam)
12. szám december - Saly Noémi: Ujjé(g) a ligetbe!
mintegy 120 méter hosszú és átlag 8 méter széles, támfallal és vaskorláttal elzárt, fakoczkákkal borított sétálóhely készült a közönség ama részére, kik a korcsolyázást csak szemlélve élvezik, mert korcsolya nélkül a jégpályára lépni szigorúan tiltva van. E sétáló hely különböző pontjairól néhány lépcsőfokon a jégpályára juthatni. A jégpálya 12, az épület homlokzata pedig nyolcz ívlámpával van az esti órákban tündériesen kivilágítva. Az épület középső részében a nagy kupola alatt van a tágas zenekari fülke, mögötte egy melegedő szobával, hogy a szabadban játszó zenészek szünetközben fölmelegedhessenek. A zenekari helyiségbe a Stefánia-úti oldalról külön lépcsőn juthatni. – Az építkezést 1893. június első napjaiban kezdték meg s oly erővel folytatták, hogy az épület hat és fél hó múlva már készen állott s ugyanazon év deczember hó közepén használatba is vétetett. (...) A csarnok az ezredéves kiállítás ideje alatt a hajózási osztály kiállítási helyiségéül fog szolgálni. Az egész épületnek tervezője Francsek Imre, a fővárosi közmunkatanács jeles fiatal mérnöke, kinek tehetségét ezenkívül számos bérház és középület dicséri.” Dédapám – mert róla van szó – a meglévő épületet megtartotta az új magjaként, de fölfelé kétszintesre, oldalt pedig mindkét irányban jóval hosszabbra bővítette, a két szárny végén ismét csak nyolcszögletű pavilonokkal. Nemcsak az alaprajz, hanem a nyílások dolgában is tiszteletben tartotta Lechner elgondolásait: a patkóív és a Palladio-motívum az új szárnyakon is megjelenik. Ettől persze még tény, ami tény: a kecses kis csarnokhoz képest az eredmény olyan lett, mint egy méretes neobarokk tortadísz. Magát a pályát 1926-ban alakították át profi műjégpályává, ekkor újabb bővítményt kapott az épület: ifj. Paulheim Fe renc kétszintes, íves alaprajzú toldalékokat illesztett az oldalsó pavilonokhoz. Ez után csak a pusztulás fázisai következtek. A világháborúban a bal oldali épületszárnyat lebombázták. A károkat így-úgy helyrehozták, a pálya is üzemelt, sőt bővült, de a 2004-ben műemlékké nyilvánított épülettel együtt olyan rossz állapotba került, hogy a 2008/2009-es szezon végén az intézmény bezárt. Felújítása a Mányi István Építész Stúdió Kft. tervei szerint mostanra készült el, és a közönség csaknem három év várakozás után idén télen birtokba veheti a gyönyörűen helyreállított korcsolyacsarnokot. Az építész előlép Idősebb és ifjabb Francsek Imre neve gyakran keveredik a hivatkozásokban. Az utóbbi, anyai nagyapám a Széchenyifürdő 1928-as bővítésének tervezőjeként írta be a nevét a város építéstörténetébe. 29 BUDAPEST 2011 december Francsek Imre egyetemi leckekönyve A Közmunkatanács főmérnökeként, 1910-es évek Nagyüzem a pályán egy régi képeslapon
