Budapest, 2011. (34. évfolyam)
10. szám október - Ötcsillagos bérpaloták
A rendszerváltást követően a szállodák fejlesztését elsősorban az újabb láncok megjelenése és összerendeződése jellemezte, az újabb építkezések az ezredfordulót követően indultak meg. Az újak a prémium kategóriában a lehető legmagasabb minőség elérése érdekében születtek, a versenyben a helyszín mellett már az építészeti érték is döntő szerepet kapott. Ennek köszönhetően a fejlesztők megtalálták a legértékesebb helyszíneken álló történeti épületeket is, vállalva, hogy extra igényességű felújításokon keresztül hozzanak létre extra értékű kínálatot. Ezek sorát a Le Meridien nyitotta 2001-ben az egykori Adria-palota megújításával, majd a Corinthia Royal Grand Hotel (2002), a Four Seasons Hotel Gresham (2004) és a Boscolo New York Palace (2006) folytatta, s bár kisebb, de különösen értékes a Szent György fogadó a budai Várban (2006). A sorban remélhetőleg a Váci utcai Klotild-palotában megszülető Buddha-Bar hotel lesz a következő, amelynek nyitása 2011 őszén várható. Az itt felsoroltak közül a tízéves Le Meridient, a Szent György fogadót és a Buddha Bar hotelt a Mérték Építészeti Stúdió tervezte. A Millennium és az I. világháború között világvárosias módon átépülő Budapesten jól körülrajzolható az az épülettípus, amelyet bérpalotának nevezhetünk. A bérház felső kategóriája a felső-középosztály számára a legmagasabb igényszintű lakásokat kínálta. A lakások nem ritkán 2-300 m2 alap területűek, felszereltségükkel az elérhető maximumot nyújtják, építészeti kialakításuk csúcsminőségű. Még ezek közül is kiemelkednek azok, amelyek a mai Ferenciek tere környékén a századfordulón épültek, és az Adria biztosítótársaság néhány évvel fiatalabb Erzsébet téri székháza. Klotild A Klotild-paloták az Erzsébet-híd építésének kapcsán kialakított új városmag meghatározó épületeiként, a hídfő kapuzataként jelennek meg. Köztudott, hogy az Erzsébet-híd pesti hídfőjének kialakítása a Fővárosi Közmunkák Tanácsának egyik legnagyobb jelentőségű város-átalakító akciója volt, melynek eredményeként néhány kivétellel eltűntek a pesti óváros középkori és barokk házai, utcái, terei. Mai szemmel nézve elképzelhetetlen a bontásnak és építésnek ez a léptéke. Nem vitatható azonban az értékteremtés: olyan városépítészeti-építészeti értékeket felmutató együttes jött létre, amely nagy mértékben kárpótol a veszteségekért. A Klotild-palotákkal együtt kell említenünk a Párizsi udvar, a Királyi Bérház és a Királyi Bazár, a Ferenciek Bazára és az Egyetemi Könyvtár épületeit. A Klotild-paloták telkének kialakítása, értékesítése és az épületek tervezése párhuzamosan folyt. Az adásvétel idején, 1899-ben Klotild főhercegnő már jóváha gyott tervekkel rendelkezett. Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján 1900-ban előbb a déli, majd az északi épület készült el. A tervek jóváhagyása során az építési hatóság kellő rugalmasságot mutatott a beépítési konfiguráció és az architektúra kérdéseiben, azonban a tetőszint beépíthetőségét hosszas viták kísérték. Az épületeket 1917-ben a Fővárosi Bérpalota Rt. vette meg. Az északi épület a II. világháború idején súlyosan megsérült, az üzlethelyiségek kiégtek. Az újjáépítés során a tereket radikálisan átalakították, a Magyar Posta igazgatósága települt a házba. A két Klotild-palota szép példája a születése évkörében kialakuló mezzaninszintes épülettípusnak: a földszint és a félemelet egyaránt kereskedelmi célokat szolgált, a lakószintek csak ezek felett kezdődtek. Az ÖTCSILLAGOS BÉRPALOTÁK Budapest szállodakínálatát az ezredfordulóig lényegében az 1980-as évek fejlesztései határozták meg. A közismert osztrák program a maga idején felfrissülést hozott, a nemzetközi láncoknak köszönhetően új technológiák, új minőségi követelmények jelentek meg. A fejlesztések pedig létrehozták a magasabb minőségű szervezett turizmust is stabilan kiszolgáló négycsillagos kört. De az ezredfordulóig a város felső kategóriás, ötcsillagos szállodáit egy kézen össze lehetett számlálni. forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény
