Budapest, 2011. (34. évfolyam)
10. szám október - Ötcsillagos bérpaloták
alsó szinteket összefogó kétszintes portálok az acélpillérek alkalmazásának köszönhetően összefüggő, nagy üvegfelületeket mutathatnak. A falazott sarokrizalitok és kapuzatok alkalmazásával jön létre az a finom kompozíció, amely a könnyed földszint és a felette tornyosuló falfelületek egyensúlyát biztosítja, s ezt szolgálja a lábazati szinteket határozott párkányként lezáró hosszanti erkély is. A környező házakon vagy Korb és Giergl számos más épületén is megfigyelhetjük ennek az elvnek a mesteri alkalmazását. A Klotild-paloták egy sajátos, progresz szívnek mondható neo-barokk stílust képviselnek. Az alkalmazott kompozíció már csak az elmondottak miatt is túlmutat a historizáló stílusok eszköztárán, de a díszítőelemek, a tagozatok és a lakatosmunkák formavilága is sok tekintetben már inkább a szecesszió, világához kötődik. A történeti és a kortárs formák ilyen ötvözete Korb és Giergl egyedi világa, melyet később a Zeneakadémia épületén láthatunk kiforrottabb változatban. Adria Az Adria-biztosító egykori székháza ugyancsak a progresszió képviselője, stílusa nehezen meghatározható. Az 1914-18 között Tőry Emil és Pogány Móric tervei alapján megépített ház egyszerre mutat klasszicizáló és premodern jegyeket, és bátran elmondható, hogy ez az architektúra Budapesten előzmények nélkül való. A mezzanin szintek kialakítása és kompozíciója a korábban megismert épületekéhez hasonló, azonban az épület sima hófehér felületei, a bástyaszerű sarokszekciók magas attikája, a minimális mértékben alkalmazott tagozatok és a földszinti sávban megjelenő szobrászati díszítés révén arányrendszere a historikus előzményektől és a kortárs megoldásoktól nagyban különbözik. A korszak egyik legjelentősebb épületének tekinthetjük. Bár az Adria Biztosító Társulat székházaként ismerjük, tudni kell, hogy irodái mindössze a kevésbé értékes földszinti és félemeleti helyiségeket foglalták el. Az értékesebb utcafrontokon reprezentatív üzletek, az emeleteken nagyméretű lakások kaptak helyet. Az első emeleten mindössze három lakás volt – köztük közel 300 négyzetméteres „úriak”. Bérlőik a közélet meghatározó szereplői voltak. A lakásokat két nagyléptékű lépcsőházon keresztül lehetett megközelíteni, melyek egy egyedülállóan szép, üvegkupolával fedett földszinti vesztibulumból indultak. Az építést magát a világháború hátráltatta, és ez lehet az oka annak is, hogy megépítése kortársai között visszhangtalan maradt. A II. világháborúban súlyos bombatalálatot kapott, átépítése során eredeti nagystílű terei megszűntek, az 1990-es évekig a Budapesti Rendőrfőkapitányság használta. Le Meridien A Budapesti Rendőrfőkapitányság kiköltözését, az új rendőrségi székház építését összetett banki ingatlanfejlesztési program segítette, az Adria palota egyike volt az ingatlancsomag elemeinek. Már értékesítését is meghatározta, hogy nemcsak elhelyezkedése, hanem építészeti kvalitásai miatt is valamilyen reprezentatív funkcióra a legalkalmasabb. Ily módon akár szerencsésnek, akár törvényszerűnek is tekinthetjük, hogy luxusszállodaként hasznosították. A műemléki kutatás (Hild-Ybl Alapítvány, 1997) már a kezdetekben egyértelművé tette, hogy a belső te-
