Budapest, 2011. (34. évfolyam)

9. szám szeptember - Buza Péter: Egy nagy túlélő: Pest első nyaralószállója

legkeletibb részén, a betemetett csatornaív nyugati partján). Cséry Lajos pesti nagybirtokosról főleg Pestszentlőrinc történetének feldolgozásai­ban olvashatunk, ligeti országlását még sen­ki sem kutatta. Legfeljebb arról tudhatunk még további csupasz adatokat, hogy a Stefá­nia utat is az ő birtokain mérette ki a város. Fürdőház a javából A valószínűleg 1839-ben fölépült kettős U tömbjét tehát nyaralószállónak szánhat­ta Pest. Ligetének vonzerejét növelendő. És követve az éppen formálódó trendet: a parkban és közvetlen környezetében a 19. század negyvenes éveiben sorra nyílnak a gyógyintézetek, szanatóriumok, nyári ven­dégek elszállásolására is alkalmas „lakok”. Az előbbi kategóriában az 1850-es évek elején rendezkedik be itt az egyik igazi nagy­ágyú, J. W. Fischhof , aki 1853-ban nyitja meg hidegvízzel kúráló intézményét a Városli­getben. 1857-ig gyógyít az akkor haszná­latba vett (bérelt? épített?) házban, amikor is megveszi és bővíti bizonyos Scheibl víz ­gyógyintézetét, amelyet még 1841-ben ala­pított azon a telken, amelyen ma az Ajtósi Dürer sor két szép iskolaépülete áll (a vakok tanintézete és a hajdani Erzsébet Nőiskola). Fischhof 1854-ben viszonylag terjedelmes nyomtatványban számol be az alkalmazott gyógymódokról, s közben valamit elárul ligeti épületéről, amelyben áldásos tényke­dését űzi. Azt mondja róla, hogy szép fa­csoport közepén áll a Városligetben, hogy emeletes, hogy „célszerűen épített”, hogy kolonnád kínál kellemes sétahelyet magán a házon belül, s hogy a fürdővendégeknek komfortosan berendezett, világos, száraz, kellemes szobákat rendezett be. Ezekből a mondatokból kiolvasható, hogy meglehetősen nagy, s nem pavilonszerű, egyszerű építmény lehetett, márpedig ilyen ezekben az években (s pláne emeletes), egyet­len egy állt a Ligetben: a „kettős U”. Így hát megkockáztatom, hogy 1853 és 1857 között Fischhof Pest nyaralószállóját bérelte, mi­előtt tovább vándoroltatta intézményét a mai Ajtósi Dürer sorra. Thaly Tibor A 200 éves Városliget című munkájában maga is erre következtet, amikor a ligeti artézi víz korai hasznosí­tásáról adja elő kutatásai eredményét: „... rövidesen átvezették a tó alatt a Nádor szi­getre (t. i. a vizet), és ott a majorsági épü­letben kis kezdetleges fürdőt rendeztek be, Fischhof doktor régi rendelője helyén.” Itt persze, mint másoknál is a Liget modern irodalmában, erősen keverednek az egy­másba csúszó, összemosódó informáci­ók. Például, hogy ez egy majorépület lett volna (ilyenből nem volt emeletes), hogy kezdetleges és kicsi (ha olyan, az aligha emeletes). Bár ahová valóban átvezették a mai Hősök terén megfúrt mélység termálvizét, eleinte valóban kicsi és és jelentéktelen építmény lehetett, amint erről hamarosan tényszerű 25 BUDAPEST 2011 szeptember Az emeletes tömb udvara az 1910-es években Cséry majorja (1865)

Next

/
Thumbnails
Contents