Budapest, 2011. (34. évfolyam)
9. szám szeptember - A borítón: Jó bor (és poén) nélkül szegény a vendégség
BUDAPEST 2011 szeptember BUDAPEST kedvenc zeneszerzője Liszt Ferenc – írta augusztus végén a The Independent című brit lap, mely szerint bárhová néz is a turista a magyar fővárosban, mindenütt a kétszáz esztendeje született neves komponista és zongoraművész emlékébe botlik. Őrá emlékeztet a nyüzsgő Liszt Ferenc tér, a szobrával ékesített Operaház, a róla elnevezett Zeneakadémia meg a Vigadó (ahol gyakran vezényelt), illetve a Régi Zeneakadémia, ahol emlékmúzeumát is berendezték – igaz, e kegyhelyen sajnos a hús-vér ember nem, helyette temérdek zongora jelenik meg. Budapest kedvenc zeneszerzője Liszt Ferenc? – tamáskodik a hír olvastán a pesti polgár, amikor hirtelenjében számba veszi, mi jut eszébe a felsoroltakról. Ott van először is a Liszt Ferenc tér, amely nyüzsög, mint a parancsolat, csak ne volna az a zaj meg ételszag, ami ezzel jár, pláne, hogy tíz után útra kelnek a vendégek, irány a Király utca környéke a maga romkocsmáival, aztán hajnalban kurjongatva és óbégatva verik föl az útba eső lakótömbökben alvókat. Mennyivel nagyobb nyugalom honol a Zeneakadémián: a harmadik ősz kezdődik, mióta bezárták, azóta legfeljebb pénzes rendezvényen csendül fel a muzsika a nagyteremben, amúgy az épület „felújítás miatt zárva”. Egy vakolókanál-suhintás nem sok, annyit se tettek egyébként eddig a falak között. Bezzeg az Operaház! Ott aztán van ricsaj elegendő, leváltás, lemondás, kizárás, bezárás, kijelentés és feljelentés követi egymást heves ütemben, az ember csak kapkodja a fejét. Hogy mit adnak ősszel? Ja, azt egyelőre még senki sem tudja. Nem úgy a Vigadó esetében, mely jó ideje keresi a szerepét, de most megtalálta végre: a Magyar Tudományos Akadémiával azonos rangra emelt Magyar Művészeti Akadémia székháza lesz. Liszt Ferenc emlékév van tehát, a múzeumról lefújták a port, tartottak és még tartanak is számos koncertet, ráadásul pont is került az i-re: Mayerffy Xavér Ferenc hajdani birtokát, a Ferihegyi repülőteret átkeresztelték Liszt Ferenc repülőtérre. Nemes tett. Nagy kár, hogy az Independent újságírójának útját láthatóan a brit királyi vasút szponzorálta, így e változás megörökítése a sok helyütt idézett cikkből sajnálatos mód kimaradt. Ám Liszt Ferenc-év ide vagy oda, egy dolgot nem lehetett nem észrevenni ezen a nyáron Budapesten. A tétova csöndet. Abban a városban, ahol akadt esztendő, amikor már-már nyűgösen kérdezték a helybeliek, vajon hétvégére mikor és mit zárnak le, hogy ott aztán feltűnjenek az obligát zenekarok, táncosok, kirakodók és gólyalábasok, s ahol néha már soknak is tűnt a temérdek szabadtéri kiállítás meg vetítés és a vonulással járó zenebona, most nem nagyon történt semmi. Hogy így lesz, azt már akkor sejteni lehetett, amikor híre jött, hogy ezúttal elmarad a Fesztiválzenekar hagyományos, Hősök terei koncertje, a Budapesti Búcsú legmarkánsabb rendezvénye. Az a mindenévi jópofaság, amikor megrögzött koncertjárók és szélfútta turisták, öregek és fiatalok, elegánsak és farmerosok ültek a fehér papírszékeken a Városliget szélén, és hallgatták Fischer Iván együttesét, amely júniusról júniusra bizonyította, hogy a komolyzene nem okvetlenül szomorúzene. Később nem zárták le a Lánchidat, hogy színészek és zenészek komédiázzanak rajta hétvégenként, aztán meg nem vetítettek művészfilmeket a Millenárison, a Parlament előtt vagy épp valamelyik pláza tetején. Hogy miért kulturálatlanodott el Budapest erre a nyárra, annak persze megvan a maga oka. Budapest kultúrája egyrészt saját, másrészt országos kultúra, és a gazdasági válság közepette most sem a városnak, sem az országnak nincs ilyesmire pénze. Dupla tehát a vérveszteség. Ráadásul a várost és az országot egyszínű akarat vezérli, így még a dafkepolitizálás sem enyhít a bajon: nincs olyan, hogy te elveszel, de én megmutatom, hogy lehet adni, ha az ember nagyon akarja. Akarásról most szó sem esik, de még óvatos tájékozódásról sem, hogy mit kéne csinálni, ha egyszer mégiscsak lenne pénz. A fővárosban még a kulturális bizottság is megszűnt, a hivatal ezirányú tevékenysége pedig láthatóan kimerül az intézmény-átszervezésben, igazgató-kinevezésben és a költségvetés kétségbeesett nyirbálásában. Ami igazából azért nagy baj, mert Budapest már jó pár évvel ezelőtt elkezdett szürkülni: irányítatlansága és a mindennapjait meghatározó, széttartó akaratok zűrzavara, építészeti káosza és szegényes kopottsága már akkor is kiütközött, amikor a nyarakra a könnyed ugrabugra és a komoly művészet üdítő elegye nyomta rá a bélyegét. Akkor sokan gondolták, hogy a felemelkedés kulcsa ugyan a bölcsebb vezetés, de vonzóvá és jókedvűvé csak a friss szellem, a merész és újító kulturális élet teheti ismét a várost. Ami közpolitikai jövőjét illeti, arról most, a ciklus (legalábbis egyelőre úgy látszik) negyedének elmúltával sem látni semmi biztosat, semmi körvonalazhatót. Az esetleges kulturális felvirágzásról pedig ez a nyár formált igazán lesújtó képet. Még belegondolni is rémületes, mit szólna Liszt Ferenc, ha mai képében tűnne fel előtte egyik – hangsúlyozzuk szerényen: a sok közül egyik – kedvenc városa, BUDAPEST BUDAPEST a városlakók folyóirata Pro Cultura Urbis díj 2007 XXXIV. évfolyam, 9. szám megjelenik minden hónap 15-én Alapítva: 1945 I–III. évfolyam: 1945-1947 szerkesztô: Némethy Károly, Lestyán Sándor IV-XXVI. évfolyam, 1966-1988 szerkesztô: Mesterházi Lajos, Fekete Gyula, Vargha Balázs, Jávor Ottó, Szabó János Fôszerkesztô: Buza Péter Olvasószerkesztô: Saly Noémi Szerkesztôbizottság: Angelus Róbert, Buza Péter, Buzinkay Géza, Deme Péter, Kirschner Péter (civil világ), Mezei Gábor, N. Kósa Judit (kultúra), Ráday Mihály, Saly Noémi, Sándor P. Tibor (archív fotó), Sebestyén László (fotó), Török András (Simplicissimus Budapestje), Zeke Gyula A szerkesztés mûhelye a Nagy Budapest Törzsasztal A szerkesztôség levelezési címe: 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. E-mail: szerk@budapestfolyoirat.hu Web: http://www.budapestfolyoirat.hu Kiadja: Press Xpress Felelôs kiadó: Dávid Ferenc 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. Telefon: 577–6300, fax: 323–0103 Lapigazgató: Fabók Dávid Terjesztés: HÍRVILÁG Press Kft. Telefon és fax: 411-0491 hirvilag.press@hirvilagpress.com A folyóirat megjelenését a Pro Cultura Urbis Alapítvány, Budapest Bank Budapestért Alapítvány és az támogatja Tördelés: Huszár András Nyomdai munka: Pharma Press Kft. 1037 Budapest, Vörösvári út 119-121. telefon: 577-6300, fax: 323-0103 ISSN: 1785-590x Nyilvántartási szám: 2.2.4/237/2004 A borítón: Jó bor (és poén) nélkül szegény a vendégség (28. oldal) A hátsó borítón: Egy nagy túlélő: Pest első nyaralószállója (de Vieux litográfiája, 1860 – részlet) (22. oldal)
