Budapest, 2011. (34. évfolyam)
7. szám július - HELY-TÖRTÉNET - Aradi Péter: Barabás és Semsey, Petőfi és Klapka
A XII. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban a Városmajor utca 76. alatt egy kis tárolóhelyen jött létre, ahol a gyűjtési tevékenységet erősen korlátozta a félszobányi terület. A kerületi gyűjtemény kialakításában meghatározó szerepet játszott Győry Gás pár könyvtáros-tanár, aki a Táncsics Mihály Gimnáziumban kezdte el szervezni a kutatásokat. Hosszú éveken keresztül Molnár Imre irányította a hegyvidéki gyűjteményt, amely 1984-ben nagyobb helyiségbe költözhetett: megkapta a Maros utca 1. alatti galériázott kiállítóhelyet, amely eredetileg könyvkötő-műhely volt. Az idő múltával már több mint negyvenezer tételt számlált a tárolt anyag, így a Maros utcai helyiség, amely kiállítóhelyként, kutatóhelyként, raktárként is kellett hogy szolgáljon, a kilencvenes évek végére alkalmatlanná vált feladata betöltésére. 1998 szeptemberében költözött át a helytörténeti gyűjtemény a Városmajor utca 16. szám alá, ahol korábban egy három tantermes iskola működött. A Maros utcai helyiséget is megtartották: itt helytörténeti kutatószobát alakítottak ki, és létrehozták a kerület egyetlen nagyüzeme, a Magyar Optikai Művek (MOM) emlékszobáját, amely hetente egyszer, szerda délutánonként látogatható. A Városmajor utcai helytörténeti gyűjtemény helyiségei egyúttal képzőművészeti kiállítások helyszínei is voltak, és ma is ezt a célt szolgálják, jóllehet 2005. január 1-jén önálló intézményként megalakult és a Beethoven utca 1/b. alá költözött a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria, amely átfogó kerülettörténeti kiállítással nyitotta meg kapuit. Vezetésével akkor dr. Müllner Jenőt bízták meg, az ő halála, 2008 óta pedig Balázs Attila történész irányítja az intézményt. A gyűjteményhez tartozik egy negyedik egység is: a Városmajor utca 44. szám alatti Barabás-villa. Barabás Miklós végrendelete Itt élt Barabás Miklós festőművész – de nem itt hunyt el, mert később átköltözött a pesti oldalra. Értékes szőlőbirtokok borították ezt a vidéket, és Barabás is egy ilyet vásárolt meg. Akkor még csak egy vincellérház állt ezen a telken, Barabás saját tervei alapján építette fel a villát, ahol a két gyereke is született. Azért választották ezt a területet, mert akkoriban még csendes külvárosnak számított, ahol legfeljebb kutyaugatás zavarhatta meg a nyugalmukat. A kor jeles személyiségei közül sokan fordultak meg náluk, többek között Bajza József és Liszt Ferenc. A villaépületet 2003-ban újították fel, azóta a Helytörténeti Gyűjteményhez tartozik. Ők szerveznek oda kortárs képzőművészeti kiállításokat és egyéb kulturális programokat: filmklubokat, táncesteket, kerekasztal-beszélgetéseket. Kevesen térnek be véletlenül az utcáról: a gyalogosok között még csak-csak akadnak ilyenek, de az autósok tekintetét semmi nem vonzza oda. A szervezett programokra viszont általában sokan mennek. „Barabás végrendeletét öt év vel ezelőtt, az önkormányzat háromszázezer forintos plusztámogatásának köszönhetően, egy aukción sikerült megvásárolnunk – meséli Balázs Attila. – Azért is fontos számunkra ez a dokumentum, mert ez az egyetlen eredeti tárgyunk, amely hozzá fűződik. Azóta már kiállításon is bemutattuk, sőt egyszer a PetőfiIrodalmi Múzeumnak is kölcsönadtuk. Sajnos maga a négyoldalas, kézzel írott, Barabás által aláírt és lepecsételt szöveg a Hegyvidékkel kapcsolatban semmit nem tartalmaz, hiszen Barabás akkor már Pesten élt.” Az Óra-villa óraszerkezete Az Óra-villát 1843-ban, a Svábhegy oldalában, a mai Diana út 25/c alatti telken építtette Heindrich Ferenc csokoládégyáros. Az ő kívánsága volt, hogy a villa tümpanonjában legyen egy óraszerkezet, amely minden negyed órát üt – innen a villa elnevezése. 1849-ben, Budavár ostromakor Görgey itt rendezte be főhadiszállását. Ugyancsak ebben az időszakban futott itt össze Petőfi és Klapka – konfliktusuk nyomán a költő kemény szavakkal illette Klapkát (bár nem Barabás és Semsey, Petőfi és Klapka Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és Galéria Aradi Péter Ha találós kérdésként feladnám, hogyan kapcsolódik Beethoven a XII. kerület történetéhez, vajon hányan tudnák a választ? A kérdés persze kicsit becsapós: a zeneszerző és a Hegyvidék között csupán annyi az összefüggés, hogy a kerület helytörténeti gyűjteménye 2005-ben a Beethoven utcában kapott méltó helyet. Három kincsükre szeretném felhívni az olvasók figyelmét: Barabás Miklós végrendeletére, az Óra-villa óraszerkezetére és érdekes történetére, valamint a gróf Semsey család levéltári anyagára. 32 BUDAPEST 2011 július HELY-TÖRTÉNET Óra-villa, Diana út 25/c Az óraszerkezet a kiállításon
