Budapest, 2011. (34. évfolyam)
7. szám július - Gács János: Egy eltűnt műszaki csoda: az Elevátor
bécsi Műegyetem építészeti és magasépítési tanszékének tanára volt. Az elevátorház építését az alapozástól a mű elkészültéig bemutató, Kozmata Ferenc fotóival és tervrajzokkal illusztrált nagyszerű könyvében Ulrich ezt írja a homlokzat kiképzéséről: „A főnehézség abban állott: ezen óriási magasságú és teljesen épszögű építményt úgy alakítani, hogy a nagy mezőkbe építészeti hazugsághoz való folyamodás nélkül élet és mozgás teremtessék.” A végül 1883-ra elkészült Elevátor építésének megkezdését és magát az építkezést is finanszírozási problémák kísérték, ezért az eredeti programot több ponton csonkítani kellett, például a korábbi két elevátor-épület helyett csak egynek a megépítésére került sor. A teljes bekerülési költség 2.540.000 akkori forint volt. A süppedő folyóparti talaj miatt az alapozást 4213 db cölöpre helyezett tölgyfaráccsal oldották meg. A hatóságoknak nem tetszett, hogy a rendszert mozgató gőzgépek 20 méteres magasságba kerülnek, pedig az áthaladó vasúti vágányok miatt nemigen volt más választás. A gőzt előállító kazánokat egy külső épületbe helyezték, amelynek 65 méter magas kéménye jól látszik az elevátort ábrázoló képeken. A kazánházat egy földalatti gőzvezetékkel kötöttek össze az elevátor gépházával. Az épület földszintjén 4 vasúti vágány haladt át. Legfeljebb 20 vagonba lehetett egyszerre rakodni a 15 méter magas silókból. Ezekből 290 darab állt rendelkezésre a tíz automata mérleghez, ugyanennyi csoportba sorolva. Ezek összkapacitása 25.000 tonna volt. A padlásszint összesen 22 méter magasságú volt, itt végezték a gabona átforgatását, és tisztítását. Az átforgatást a silók aljába épített tolózárak segítették. A 18 elevátor közül 10 szolgálta a vasúti ki- és berakodást, kettő az uszályokból hozta fel a gabonát, a többi a gabona szintek közötti mozgatását végezte. Komoly hangsúlyt fektettek a tűzbiztonságra, ezért az egész épület egy hatalmas vasszerkezet volt, amelyet téglával borítottak, csupán a tető és a padlózatok készültek fából. Az is előnyös volt tűzbiztonsági szempontból, hogy az épület belső világítását 220 külön is kapcsolható, de központilag is szabályozható villanyégő szolgálta – ezeket külön generátor látta el árammal –, ami akkor igen korszerű megoldásnak számított. Ekkor még csak egyes épületek elektromos világítása volt megoldott, a nagyobb területek elektromos ellátására alkalmas transzformátorokat csak az 1885-ös Országos Kiállításon mutatták be. Az épület külső világítását gázlámpákkal oldották meg. Ugyancsak igen modern megoldás volt a kazánház és a gépház közti telefonos összeköttetés. A Duna-parton horgonyzó uszályokból óránként 65 tonna terményt tudtak kiemelni. Egy mázsa gabona kirakása egy hajóra 5 koronába, míg berakása egy vagonba mérlegeléssel 3 koronába került. Ehhez képest a külföldi gabona behozatala, ami vámköteles volt, kilogrammonként (!) 50 és 100 krajcár között mozgott. Mivel ekkor még csak a hajókon szállítottak ömlesztett (akkori szóhasználattal „alla rinfusa ”) gabonát, nagy szükség volt a vagonok és társzekerek töltésére szolgáló zsákológépre is. Az épületeket 60 évre a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank vette bérbe. Jelentőségük azonban a termelés átalakulásával folyamatosan csökkent. Az elevátorház és a környéke a dunai teherpályaudvar, és a Horthy Miklós híd közelsége miatt 1942-45-ben fokozottan ki volt téve a bombázásoknak, és súlyosan meg is sérült. Az elevátort végül 1948-ban bontották le, helyén 1966-ban Kri zsán Zoltánné, Jancsó Vilmos és Mészáros Fe renc tervei alapján közparkot létesítettek. ● A képek forrása: FSZEK, Budapest Gyűjtemény, valamint Ulrich Keresztély : Budapest főváros elevatora (1884) c. műve A cikk megjelenését a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának támogatása tette lehetővé. Megírásához felhasználtuk Kelecsényi Kristóf blogbejegyzését. Köszönetet mondok Dávid Károly kollégámnak Ulrich Keresztély szabadalmának felkutatásáért. 29 BUDAPEST 2011 július Az impozáns épület dicsőségét képeslap is hirdette Részlet a Bécsben őrzött eredeti szabadalmi leírásból
