Budapest, 2011. (34. évfolyam)
7. szám július - Gács János: Egy eltűnt műszaki csoda: az Elevátor
Budapest látképének 1883 és 1948 között meghatározó eleme volt az Elevátor hatalmas épülettömbje, amely a közraktáraktól délre, a mai Nehru park helyén állt. Magyarország a 19. század végén a világ második legnagyobb gabona-exportőre, Budapest pedig az európai malomipar központja volt. Ez részben az „áldott magyar földön termett acélos búzának”, részben pedig a Ganz gyár zseniális mérnöke, majd vezérigazgatója Mechwart András által feltalált, és az 1870-es végén több szabadalommal is oltalmazott hengerszéknek volt köszönhető, amely a gabona őrlését vízszintes tengelyű, rovátkolt acélhengerek közt végzi, s a rovátkolás milyenségével finoman befolyásolható a liszt minősége. A Ganz gyár hengerszékei eljutottak a világ minden részére, öregbítve a magyar ipar jó hírét. A Soroksári út mentén sorakozó gőzmalmokba (amelyeket napjainkban alakítanak át loft-lakásokká és főként kereskedelmi létesítményekké) ezer-tonnaszám ömlött a gabona, vízi úton, vasúton és közúton (társzekereken). A nagyarányú kereskedelem megkívánta, hogy akár hosszabb ideig is raktározzanak nagy tömegű gabonát, és azt hatékonyan rakodják át a különböző szállítóeszközök között. Az építkezés egyre sürgetőbb lett a növekvő ipar számára, mert a tárolókapacitás vészesen gyatra volt. A főváros elszórt helyein, pincékben és különféle magánraktárakban elhelyezett búza szállítása, mérlegelése és tárolása igen nehézkesen ment, ráadásul a Duna évi legalább két áradása miatt ezeket a pincéket gyakran elöntötte a talajvíz. Az új fővárosi raktárak létesítésének gondolata már 1868-ban felmerült, de csupán 1879-ben kezdődött meg a Duna-parti teherpályaudvar (azaz a mai Milleniumi városközpont) közelében a jelenleg éppen CET-té alakuló közraktárak, majd 1881-ben az elevátorház építése. Az elevátor szó eredeti jelentése valamit a magasba emelő gépi szállítóeszköz. Esetünkben serleges szállítószalagot értettek rajta, amely az ömlesztett gabonát továbbította a felsőbb szinteken elhelyezkedő gabonasilókba, illetve azok között, s minthogy a hatalmas épületben 18 ilyen szerkezet is működött, a főváros népe az egész épületet Elevátorként emlegette. Az építkezések megkezdését és a finanszírozás módját hosszas alkudozás kísérte, végül a főváros a saját költségen való megépítés és egy ún. vegyes rendszer mellett döntött. Ez azt jelentette, hogy mind a négy raktárház, mind pedig a két amerikai típusú elevátorépület megépül, míg korábban a két ügy egymással versenyzett. Az elevátor tervpályázatára 8 terv érkezett. Eredményt1880. április 16-án hirdettek, a nyertes Ulrich Keresztély szerénytelenül csak „Sys tem Ulrich” jeligével beadott pályázata lett. Ez abban tért el a többitől, hogy nem a kiírás szerinti amerikai típusú elevátorszerkezetet másolta, hanem egy saját elrendezéssel állt elő, amelyre több országban (az Osztrák-Magyar Monarchián kívül például az Egyesült Államokban, Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Romániában stb.) szabadalmat is kapott. Ulrich Keresztély (Christian Ulrich) építész Bécsben született 1836. április 27-én, s ott is halt meg 1909. január 22-én. Édesanyja révén magyar származású volt. 1881-ben a budapesti elevátorház tervpályázatának megnyerése után költözött hazánkba az építés vezetésére. 1885-ben megkapta a magyar állampolgárságot. Ő tervezte a Nagykörút több palotáját (például az Erzsébet körút 28. és 48. számú házát), az 1885-ös Általános Országos Kiállítás Iparcsarnokát a Városligetben (a második világháborúban megsérült és lebontották, de alapfalai állítólag ott vannak a Petőfi Csarnok alatt), valamint több vidéki város – Barcs, Mezőhegyes, Fiume – elevátor-épületeit is. Bécsben, Prágában, Bukarestben és Stuttgartban is tervezett több köz- és magánépületet. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet alapító tagja. 1892-ben visszaköltözött Bécsbe, 1896-tól császári és királyi építészeti főtanácsosi címet kapott, pályája végén a Egy eltűnt műszaki csoda: az Elevátor Gács János 28 BUDAPEST 2011 július Az elkészült épület teljes fényében a ferencvárosi Duna-parton Távlati kép a Gellért-hegy lábától, hátul középütt az Elevátor tömbje
