Budapest, 2011. (34. évfolyam)
6. szám június - Ráday Mihály: A kávéház meg a fele
nyő Miksa, Szép Ernő (aki a szomszédban lakott), Bródy Sándor, Hunyady Sándor, Vas István, Tersánszky Józsi Jenő, Kassák Lajos, Radnóti Miklós, Zelk Zoltán, Déry Tibor, Ignotus, a nagy sakkpartik után egy tál bablevesen osztozó Nagy Lajos és József Attila... A művészasztal krónikáját megörökítették néhányan, Pólya Tibor és Hermann Lipót le is rajzolta a főszereplőket együtt és külön-külön is. A törzsvendégek között volt jó néhány operista és színész, például Székely Mihály, a Latabár fivérek, Törzs Jenő, Bársony Rózsi, Ladomerszky Margit, maradtak fenn fényképek még arról is, hogyan szilvesztereztek együtt a Japánban. (Egy kis családi vonatkozás: az egyik ilyen kép közepén Ráday Imre is ott ül első feleségével, Erdélyi Mici vel, egy másik fotón pedig a biliárdasztal mellett örökítette meg őket valaki...) A második világháborút követő államosítás során a kávéházak legtöbbje megszűnt Budapesten, a Japánból könyvesbolt lett, s az ezt követő nemzedékek számára már ez az állapot volt a természetes, a megszokott és – főleg itt – a megszeretett. Az apropója annak, hogy most mindezt felidézzük, hogy – úgy tűnik – a kávéház új korszaka rövidesen (előbb-utóbb) megkezdődhet, ha nem is pont ugyanott és ugyanúgy, ahogy dicsősége évtizedeiben. Nem éppen ugyanott, mert a „vendéglátóipari” funkció csak eredeti területének egy részét foglalja vissza majd. A nagyobb rész, a (kávéházakra általában jellemző, jellegzetes L alakú) helyiség Andrássy út felőli traktusán marad az „Írók boltja”ként is nagy múltú könyvüzlet (neonfelirata is már-már védendő tárgy...). A több mint hatvan éve megszüntetett Japán belső látványát ábrázoló képek közül maradt az utókorra néhány. Ezeken látszik, hogy az oldalfalakat – körülbelül a kétméteres magasságtól a mennyezetig – nagyméretű, japán életképeket ábrázoló fali csempeképek díszítették. Ezek alatt kazettás faburkolatot építettek be, minden harmadik mezőben tükörrel. A Salzer Albert vezette kávéház mennyezete dongaboltozatos volt, ezt a Kraszner-korban elvégzett felújítás során váltotta fel a Japánra emlékeztető stukkó-díszekkel, sorminta-szerű motívumokkal azsúrozott, sík álmennyezet. A legtöbbet reprodukált kép helyszínét, a tér felőli oldal felét (!) ma a 2009-ben beépített galéria osztja két szintre. A galérián zajlanak a könyvesbolt beszélgetős programjai, könyvbemutatói. A közönség az itt néhány éve már feltárt és helyreállított mennyezet alatt ül, az előadók pedig a Kraszner Menyhért idején készült nevezetes fotó felnagyított képe előtt. Éppen 25 éve, 1986. októberében kerültem először a titok közelébe, közre is ad-30 BUDAPEST 2011 június
